Vágújfalu
Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágújhelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1419 | ||
Polgármester | Igor Jambor | ||
Irányítószám | 916 31 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | NM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 548 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 181 m | ||
Terület | 12,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 44′, k. h. 17° 53′48.733333°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 44′, k. h. 17° 53′48.733333°N 17.883333°E | |||
Vágújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vágújfalu (szlovákul Nová Ves nad Váhom) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 8 km-re délkeletre, a Vág bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1419-ben „Wyfalw” néven említik először. 1522-ben „Nova Villa” alakban említik. A beckói uradalomhoz tartozott. 1598-ban 44 ház állt a településen. 1720-ben szőlőskertje és 36 adózója volt. 1784-ben 76 házában 96 családban 597 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Vág-Újfalu. Trentsén Várm. földes Urai több Urak; határja hegyes, és vőlgyes.”[2]
1828-ban 85 háza és 810 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu, (Beczkó) vagy Vágh), Trencsén m. tót falu, a beczkói uradalomban: 727 kath., 39 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Ut. post. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 651, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 484 lakosából 476 szlovák volt.
2011-ben 561 lakosából 555 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült kora gótikus stílusban. 1538-ban reneszánsz, majd a 18. században barokk stílusban építették át. 1943-ban bővítették.
- Barokk kápolnája 18. századi.
- Zsinagógája a 18. század végén épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.