Ugrás a tartalomhoz

Alsószernye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószernye (Dolné Srnie)
Alsószernye zászlaja
Alsószernye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterMiroslav Skovajsa
Irányítószám916 41
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség992 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület8,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 54″, k. h. 17° 49′ 17″48.798333°N 17.821389°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 54″, k. h. 17° 49′ 17″48.798333°N 17.821389°E
Alsószernye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószernye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószernye (szlovákul Dolné Srnie, korábban Beckovské Srnie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 4 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorszakban emberi település állt, a vonaldíszes kerámiák népének leletei kerültek itt elő.

A falut 1477-ben „Zerne” alakban említik először, a beckói váruradalom része volt. 1598-ban 64 ház állt a településen. 1720-ban 2 malma és 61 adózó háztartása volt, közülük 56 zsellér. 1784-ben 99 házában 135 családban 625 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZRNYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van.[2]

1828-ban 93 háza volt 878 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faárukészítéssel, szövéssel fogllalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Morva-Lieszko mellett: 165 kath., 621 evang., 54 zsidó lak. F. u. a beczkói urad. Ut. p. Trencsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

A háború után lakói főként a környék nagybirtokain dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1149, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 863 lakosából 847 szlovák volt.

2011-ben 965 lakosából 947 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1816-ban Kubicza Pál belső titkos tanácsos, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]