Ugrás a tartalomhoz

Császtó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Častkovce szócikkből átirányítva)
Császtó (Častkovce)
Császtó zászlaja
Császtó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterDušan Bublavý
Irányítószám916 27
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség1639 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség146 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület7,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°E
Császtó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Császtó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Császtó (1899-ig Császtkó, szlovákul Častkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 8 km-re délnyugatra található.

Története

[szerkesztés]

1392-ben "Chastko" néven említik először. A csejtei váruradalom része volt. 1855-től a Breuner család birtoka. 1568-ban 37 jobbágytelke létezett. 1715-ben szőlőskertje, 22 jobbágy és 41 zsellércsaládja volt. 1758-ban 61 család élt a településen. 1787-ben 144 házában 844 lakos élt. 1828-ban 93 házát 633-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[2]

Fényes Elek szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 809, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1019 lakosából 1009 szlovák volt.

2011-ben 1107 lakosából 1072 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1748-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turóc vármegye örökös főispánja.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1880-ban épült.
  • Kastélya 1640-ben épült, a 18. század második felében későbarokk stílusban építették át.
  • A községben egy, a 18. század második felében épített harangláb is áll.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]