Család (település)
| Család (Čeľadice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anton Laca | ||
| Irányítószám | 951 03 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1078 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170 m | ||
| Terület | 10,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″48.333333°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 18° 15′ 00″48.333333°N 18.250000°E | |||
| Család weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Család témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Család (szlovákul Čeľadice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nyitrától 12 km-re, keletre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv cseléd = rab, szolga szóból származik, eredetileg valószínűleg szolgálók települése volt.
Története
[szerkesztés]1113-ban "Scala" néven említik először a zoborhegyi apátság birtokai között. A 12. században a nyitrai vár tartozéka. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. 1232-ben "Chalad" alakban említik. 1312-ben már megvolt a plébániája. 1316-ban Gyarmati György a birtokosa. 1374-ben a Családi és Ludányi családok birtoka. 1616-ban a Forgáchoké, később több nemesi családé, így a Bacskády, Emődy, Hunyadi, Jánoky, Simányi, gróf Cseszneky, Babothy, Desericzky, Borsiczky családé és másoké. 1715-ben szőlőskertje és 10 háztartása volt. 1751-ben 32 család élt a településen. 1787-ben 56 házában 529 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 411 lakossal, akik mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint: "CSALÁD. Jó tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Hindhez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától, egy és 3/4. mértföldnyire, határja termékeny, tűzi fája elég, szőlei termékenyek, borát könnyen elárúlhattya, helyben gyümöltsös kertyei jók, elegendő legelője van, malma helyben, piatzozása egy órányira, első Osztálybéli."[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Család, tót falu Barsmegye határán, Bodoktól északkeletre. Lakosainak száma 561, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró és vasúti állomása Nyitra. Temploma a mult század közepén épült. A XII. században a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Babóthyak, Tersztyánszkyak és Kelecsényiek voltak."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból.[4]
Népessége
[szerkesztés]1850-ben 408 lakosa volt.[5]
1880-ban 486 lakosából 384 szlovák, 50 magyar, 41 német anyanyelvű és 11 csecsemő; ebből 445 római katolikus, 37 zsidó és 4 evangélikus vallású volt.
1890-ben 561 lakosából 45 magyar és 491 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 543 lakosából 56 magyar és 467 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 540 lakosából 486 szlovák, 43 magyar és 11 német anyanyelvű volt.
1921-ben 647 lakosából 25 magyar, 4 zsidó, 3 német és 615 csehszlovák volt. Ebből 633 római katolikus, 11 izraelita és 3 evangélikus vallású volt.
1930-ban 770 lakosából 764 csehszlovák, 5 zsidó és 1 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 760 római katolikus, 8 izraelita és 2 református vallású volt.
1970-ben 1132 lakosából 1 magyar, 2 cseh és 1129 szlovák volt.
1980-ban 1005 lakosából 7 magyar, 2 cseh, 995 szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.
1991-ben 796 lakosából 6 magyar, 2 cseh és 788 szlovák volt.
2001-ben 746 lakosából 736 szlovák és 4 magyar volt.
2011-ben 914 lakosából 878 szlovák, 9 magyar, 4 cseh és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1078 lakosából 1032 (+2) szlovák, 13 (+1) magyar, 1 cigány, (+1) ruszin, 9 (+1) egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szent Katalin tiszteletére épített temploma a 12. században épült. Fából faragott oltára és monstranciája 17. századi. Tornya 1797-ben épült. A 19. században átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Ján Mjartan 1960: Novšie príspevky k výskumu juhoslovenského domu. Slovenský Národopis 8, 400-430; Balassa M. Iván 1990: Az Alsó-Garam menti magyar falvak települése, építkezése és lakásberendezése. In: Cseri Miklós - Füzes Endre (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. Szentendre, 30 35. jegyzet.
- ↑ Vizitáció 1850; Jozef Trubíni - Marián Samuel - Farkas Csaba 2018: Veľké Chyndice. Veľké Chyndice, 70.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Vladimír Mitáš 2001: Nálezy lengyelskej kultúry z Čeľadíc. AVANS 2000, 155-156.
- Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
- Matej Ruttkay 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
