Bélamácsó
| Bélamácsó | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Bélamácsó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 18° 29′ 51″48.771584°N 18.497591°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 18° 29′ 51″48.771584°N 18.497591°E | |
Bélamácsó (szlovákul Mačov) Nyitradivék településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 17 km-re nyugatra, Nyitradivék központjától 1 km-re keletre, a Nyitrica-patak bal oldalán található.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg a 12. században keletkezett, a Divék nemzetség birtoka volt. Oklevél 1396-ban említi először. Az 1553-as adóösszeírás szerint 4 portával adódott. 1736-tól a nyitrai püspökség, majd 1777-től a nyitrai káptalan a birtokosa. A szkacsányi uradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból és idénymunkákból éltek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MACSO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Divéknek szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Bankáé.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Macsov, tót falu, Nyitra vmegyében, Divék filial, 186 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Mácsó, kis tót község, a Belanka-patak völgyében, Nyitra-Divék mellett. Lakosainak száma 189, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, távirója Privigye, vasúti állomása Nyitra-Novák. A XV. és XVI. században »Macsal« (Machal) név alatt mint a Divék nemzetség birtoka szerepel. Később a nyitrai székeskáptalan volt földesura.”[3]
1910-ben 228, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1976-ban csatolták Nyitradivékhez.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 31.)