Ugrás a tartalomhoz

Kartolc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krtovce szócikkből átirányítva)
Kartolc (Krtovce)
Kartolc zászlaja
Kartolc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterJuraj Oravec
Irányítószám956 03
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség290 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület4,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 27″, k. h. 18° 00′ 45″48.540833°N 18.012500°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 27″, k. h. 18° 00′ 45″48.540833°N 18.012500°E
Kartolc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kartolc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kartolc (1899-ig Krtócz, szlovákul Krtovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 12 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1156-ban "Kortouc" néven említik először.[2] Neve a szlovák krt (= vakondok) főnévből származik. 1349-ben "Kartholcz", 1358-ban "Kortolch" néven említik. A nyitrai váruradalomhoz tartozott, majd 1349 és 1554 között a zobori bencés apátság faluja volt. Később Léva várának tartozéka. A 19. században a Beniczki és a gróf Berényi család volt a földesura. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben 21 házát 137-en lakták. 1828-ban 23 házában 160 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KRTOCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sárfőnek szomszédságában, mellynek filiája, földgye, és réttye jó, legelője elég, piatzozása Bajmótzon"[3]

Fényes Elek szerint "Krtócz, Nyitra m. tót falu, 160 kath., 5 zsidó lak. F. u. gr. Berényi, s a t. Ut. p. N. Ripény."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 313 lakosából 306 szlovák volt.

2011-ben 303 lakosából 295 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1870-ben épült, a korábbi reneszánsz templom átépítésével.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]