Ugrás a tartalomhoz

Márkaszék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Marca szócikkből átirányítva)
Márkaszék (Marca)
Márkaszék télen
Márkaszék télen
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMárkaszék
Rangközségközpont
Irányítószám457230
SIRUTA-kód141955
Népesség
Népesség1195 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság11
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′47.216667°N 22.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′47.216667°N 22.566667°E
SablonWikidataSegítség

Márkaszék település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó mellett, Porc déli szomszédjában, Berettyószéplak és Ipp között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Márkaszék 2 faluból: Márka és Szék településekből alakult ki.

Márka nevét 1672-ig említették az oklevelek Amarca, Marchia néven, melynek jelentése jel, határjel, határ, megye.

Márkaszék pedig éppen a határon feküdt. E határ ügyében Márkaszék és Széplak Bihar megyei település közt 1758-ban nagy határper folyt.

1479-ig Borzási Tamás fiainak Benedeknek és Györgynek, valamint Ilona nevű leányának birtoka volt, azonban Ippi László gyermekei János és Apollónia elfoglalták. Ez ügyben vizsgálat is folyt.

1587-ben Márka és Szék falut Báthory Zsigmond fejedelemtől Ippi László kapta meg új adományként.

1598-ban Ippi László örökös nélkül maradt márkai és széki birtokát a rokon Bideskuti családnak adományozták, s a Bideskutiaké volt még 1666-ban is.

1673-ban kelt oklevél szerint Szénás család tagjai osztoztak meg rajta egyenlő arányban.

1795-ben kincstári birtok, melyet Cserei Farkas udvari tanácsos kapott meg.

Az 1806-ban végzett összeíráskor több családnak volt itt birtoka, így többekközött a Katona, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bihari, Lakatos, Veres, Árvai, Láposi, Péterfi, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Detreheni, Pap és még más családoknak is.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 15-én a budapesti gyalogezred Bedő Zsolt főhadnagy vezetésével Ippről távozó 32. karhatalmi százada 55 „vasgárdagyanús szökevényt” lőtt agyon.[1]

Népesség

[szerkesztés]

Az 1910-es összeíráskor 1042 lakosa volt, ebből 35 magyar, 14 szlovák, 961 román, melyből 19 római katolikus, 983 görögkatolikus, 39 izraelita volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ablonczy (2011), i. m. 63. o.

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 44–49. o. Online elérés
  • Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó (2011). ISBN 978 963 9971 60 8. Hozzáférés ideje: 2011. december 26.