Omlásalja
Omlásalja (Măluț) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Árpástó |
Rang | falu |
Községközpont | Árpástó |
Irányítószám | 427012 |
SIRUTA-kód | 32697 |
Népesség | |
Népesség | 536 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 253 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 24° 06′ 07″47.169379°N 24.101995°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 24° 06′ 07″47.169379°N 24.101995°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Omlásalja (románul: Măluț) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bethlentől nyugatra, a Nagy-Szamos bal partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a község végén levő palarétegü hegyszoros vagy omlásról vette. A román nyelvben a palát "Mal"-nak mondják, innen származott Malucz neve. Banatelke nevét pedig az 1269-ben Décse körül birtokos Szerecseny fiától Banától, bizonyosan szolnoki várjobbágytól nyerte (Kádár).
Története
[szerkesztés]Omlásalja nevét 1269-ben említette először oklevél Chakadat hely néven, mint Décse határában levő helyet, majd 1334-ben Banathelek, Banateluk néven említették.
1334-ben már a mai Bethlenek őseinek Apa fiainak Miklósnak, Gergelynek és Jakabnak birtokai közt szerepelt. Ekkortájt azonban azt Tamás erdélyi vajda a csicsói királyi várhoz csatolta és csak 1362-ben Lajos király adományából került vissza hozzájuk. 1414-ben volt először Omlásalja néven megnevezve, birtokosai ekkor Bethleni Gergely fia János és az ő fia Miklós, Gergely és Antal voltak.
1493-ban egyik birtokosa Bethleni Bernát volt, aki Omlasallya birtokbeli részét eladta testvérének: Miklósnak. 1544-ben Bethleni Farkas Árpástó és Omlasalia birtokbeli részének felét, gyermekkorától fogva tett hűséges katonai szolgálatai jutalmaként, örökösen Pesti Bornemisza Ferencnek vallotta be(4844).
További névváltozatai: 1585-ben Szakadás alatt (Kádár V. 279), 1733-ban Malucz alias Omlasallya, 1750-ben Omlásallya, Malner, 1760–1762 között Omlás seu Malutz, 1808-ban Omlásallya, Malucz, 1861-ben Omlás-Alja, Malucz, 1913-ban Omlásalja.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.