Felsőbudak
| Felsőbudak (Budacu de Sus, Bläsch-Budak) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Kisdemeter |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kisdemeter |
| Irányítószám | 427036 |
| Körzethívószám | +40 x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32900 |
| Népesség | |
| Népesség | 1877 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 527 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 24° 39′ 27″47.061181°N 24.657520°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 40″, k. h. 24° 39′ 27″47.061181°N 24.657520°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőbudak (románul Budacu de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Beszterce-Naszód megye keleti részén, Kisdemeter szomszédságában található település. A Budak-patak partján, a Borgói-havasok lábainál fekszik.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 719 fő lakta a települést, ebből 573 fő román, 140 cigány és 6 német nemzetiségűnek vallotta magát.
1910-re a falu lakossága 1076 főre nőtt, ebből 1040 fő román, 24 német, 12 magyar volt.
2002-ben 1679 lakosából 1636 fő román, 43 cigány volt, anyanyelv szerint azonban az összes lakos románnak vallotta magát.[3]
Története
[szerkesztés]A falutól északra három kilométerre bronzkori települést tártak fel. (A lelőhely a romániai műemlékek hegyzékében a BN-I-s-B-01300 sorszámon szerepel.)[4]
1319-ben Hermanntelekének hívták. A 13–15. században még erdélyi szászok lakták. 1443-ban egy oklevél possessio Oláhbudak néven említi, ez a megnevezés egyértelművé teszi, hogy a falu lakossága ekkor már többnyire románokból állt. Jelenlegi nevét a közeli Alsóbudak falutól való megkülönböztetésként kapta.
Története során huzamosabb ideig a falu a Bánffy család birtokában volt. A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1. kötet.
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}