Budatelke
| Budatelke (Budești) | |
 | |
| Budatelke, ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Fejlesztési régió | Erdély |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Budatelke |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427020 |
| SIRUTA-kód | 32777 |
| Népesség | |
| Népesség | 551 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 366 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 24° 15′ 00″46.883300°N 24.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 60″, k. h. 24° 15′ 00″46.883300°N 24.250000°E | |
 | |
| Budatelke weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budatelke (románul Budești) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szamosújvártól délkeletre, Nagysármástól északkeletre, Lompért, Mányik és Nagysármás közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A településen a Hallstatti- illetve a Coțofeni-kultúra nyomait tárták fel.[2]
Budatelke nevét 1293-1313 között említette először oklevél Buda néven. 1318-ban Budateleky, 1323-ban Budayghaza, 1329-ben Budateleke, 1330-ban Budatelekey néven írták.
Budatelke 1316 előtt Moys fia Moys birtoka volt, azonban Károly Róbert király a birtokot elkobozta a hűtlenné vált Moys fia Moystól és 1318-ban Omori Gál királyi jegyzőnek és ugróci várnagynak adta Szűz Mária tiszteletére épült templomával együtt, majd 1329-ben a hűtlen Moys fiai: Ellus és Moyus birtokát Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnak adta cserébe, és határát is leíratta. 1330-ban a birtokot Pogány István Beke fia Péternek adta; azzal a kikötéssel, hogy szolgálni tartozik neki. Budatelkét ekkor Dobokában fekvőnek mondták. 1366-ban a kolozsmonostori konvent oklevele szerint Bubek György királynői tárnokmestert iktatták be Budatelke birtokába.
1910-ben 1244 lakosából 1120 román, 97 magyar volt. Ebből 1135 görögkatolikus, 46 római katolikus és 44 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Beszterce-Naszód vármegye része.
1940-ben épült meg a Szászlekence-Budatelke keskenyvágányú vasút.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Gidó Csaba – László Márton: Észak-Erdély és Magyarország 1940. évi gazdasági fejlettségének összehasonlítása. Limes, 2. sz. (2006) 26. o. arch Hozzáférés: 2014. július 26.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}