Aldorf
| Aldorf (Unirea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | falu |
| Községközpont | Beszterce megyei jogú város |
| Irányítószám | 420005 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 32456 |
| Népesség | |
| Népesség | 3932 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 31 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 352 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 10′ 00″, k. h. 24° 33′ 00″47.166670°N 24.550000°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 00″, k. h. 24° 33′ 00″47.166670°N 24.550000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aldorf (románul: Unirea, 1959-ig Aldorf, népiesen Aldrof vagy Aldru,[3] németül: Wallendorf, szászul Wualdraf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Besztercétől egy km-re északkeletre.
.jpg)
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az eredeti német Waldorf névből ered, melynek jelentése 'vallon (de legalábbis latin) falu'. Mai román nevét ('egyesülés') a gyulafehérvári gyűlés negyvenedik évfordulója alkalmából kapta. Történeti névalakjai: Waldorf Superiori (1332), Superior Latina, in monte Gallorum (1413), Felsewwaldorf (1443), villa Latina superiori (1486), Wollndorfius (1563).
Története
[szerkesztés]1150 körül alapították, telepesei későbbi neve tanúsága szerint vagy valamilyen újlatin nyelvet beszéltek, vagy pedig egy Waldorf nevű faluból érkeztek. Később Beszterce vidékébe tagozódott be és oda is tartozott 1876-ig, amikor Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.
A mai falu az egykori Felsőaldorf utódja, Alsóaldorf 1602-ben már beolvadt Besztercébe mint annak nyugati külvárosa (Untere Vorstadt). 1640-ben 25 család, 1713-ban 27 szász és 11 román család, 1750-ben 53 szász és 13 román család lakta. 1766-ban román lakóit Naszód vidékére telepítették.
1902 és 1938 között 107 római katolikus cipszer költözött be Bukovinából, főként Iacobeni-ből. 1944. szeptember 17-én a német csapatok kiürítették. Német lakosságának többsége a nagyváradi menekülttáborban vészelte át a front elvonulását. Mikor 1945 tavaszán visszatértek falujukba, ott találták az időközben földhöz juttatott román telepeseket.
1950-ben csatolták közigazgatásilag Beszterce városhoz. Az 1960-as évek végétől szász lakói Németországba települtek.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 670 lakosából 600 volt német, 44 cigány és 26 román nemzetiségű; 639 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
- 1900-ban 629 lakosából 503 volt német, 98 román és 27 magyar anyanyelvű; 524 evangélikus, 53 görögkatolikus, 16 református, 15 római katolikus és 10 zsidó vallású. A lakosság 70%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 7%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 1653 lakosából 1578 volt román, 56 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 1358 ortodox, 210 pünkösdista, 43 görögkatolikus és 12 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox, 1979-ig lutheránus temploma 1448-ban épült, a 18. században átépítették és 1873-ban felújították. Kerítőfal veszi körül. 1821-ben épült orgonáját 1987-ben a kovásznai római katolikus templomnak adták el.
- Általános iskola (1878, a templom mellett).[4]
Források
[szerkesztés]- Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}