Oláhszentgyörgy
| Oláhszentgyörgy (Sângeorz-Băi, Rumänisch Sanktgeorgen) | |||
.jpg) | |||
| 1. sz. villa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Beszterce-Naszód | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Sângeorz-Băi | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Roland-Marius Venig (PSD), 2012 | ||
| Irányítószám | 425300 | ||
| Körzethívószám | 0x63[1] | ||
| SIRUTA-kód | 32599 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 8234 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 7 (0%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 10 931 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 70 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 435–450 m | ||
| Terület | 146,21 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 12″, k. h. 24° 40′ 48″47.370000°N 24.680000°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 12″, k. h. 24° 40′ 48″47.370000°N 24.680000°E | |||
 | |||
| Oláhszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Oláhszentgyörgy (románul Sângeorz-Băi, korábban Sângeorgiul Român, németül Rumänisch Sanktgeorgen, szászul Gergn) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Naszódtól 31 km-re északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok déli lábánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Első említése 1245-ből való, Sanct Gurgh alakban. Mai magyar neve először 1607-ben tűnt föl (Oláh Szentgyörgyen). Román nevében a Băi 'fürdők'-et jelent.
Története
[szerkesztés]1440 előtt szászok lakták. 1450-ből fatemplomáról (capellam ligneam) van említés. A radnai kerülethez, a 18–19. században Naszód vidékéhez, majd 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.
1698-ban 44 román család, 1721-ben 92 család lakta. 1816-ban ide helyezték át a majori triviális iskolát, 1825–1826-ban fölállították normaiskoláját is. Naszód vidéke fennállása idején, 1876-ig járásszékhely volt.
Öt ismert gyógyforrását a község építette ki fürdőhellyé 1876 körül, Hébéfürdő néven. Főleg román üdülők jártak ide, szemben az inkább magyar vendégkörű Dombháttal.[4] Palackozott vizét Erdélyen kívül Bukovinában is terjesztették.[5] 1911-ben a község haszonbérbe adta a besztercei román értelmiségiek által alakított Hebe Rt.-nek, amely újabb befektetéseket eszközölt a fürdő fejlesztése érdekében.
1888-tól gyógyszertár működött benne.[6] 1960-ban kapott városi rangot.
Liviu Rebreanu Ion című regényének egyik helyszíne.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 2179 lakosából 2106 volt román és 55 cigány nemzetiségű; 2159 görögkatolikus és 14 római katolikus vallású.
- 1900-ban 3320 lakosából 3222 volt román, 53 német és 43 magyar anyanyelvű; 3125 görögkatolikus, 148 zsidó és 23 római katolikus vallású.
- 2002-ben Borpatakkal és Kormájával együtt 10 200 lakosából 9980 volt román, 157 cigány és 46 magyar nemzetiségű; 7461 ortodox, 2009 pünkösdista és 599 görögkatolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Gyógyfürdője Borpatak településrészen található. Ma már kilenc gyógyforrásra és mofettákra épül. A kezelést emésztőszervi, máj- és epebetegségek ellen ajánlják. Hébé istennő carrarai márványból készült szobrát 1880-ban állították föl. A szocializmus alatt épült a 900 férőhelyes Hebe szálló.
- Két művészeti galéria.
- Kormája ortodox apácakolostorát 2003-ban alapították. Fatemploma 1749–1751-ben épült, és története során már háromszor költöztették át. Eredetileg egy a Porcaia völgyben 1733-ban, Misail rádóci püspök segítésével épült kolostorhoz tartozott, amely 1767-ben már nem létezett.[7] Ikonfalának felső része 1751-ből való.
Gazdasága
[szerkesztés]Állattenyésztés, bútorgyártás, márványbányászat, turizmus.
Oktatás
[szerkesztés]- Solomon Halița Elméleti Líceum (elődjét 1946-ban alapították).
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1895-ben Vasile Al-George műfordító.
- Itt született 1963-ban Gavril Balint labdarúgó.
- Itt született 1974-ben Ioana Nicolaie költő.
Források
[szerkesztés]- Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Hunfalvy Pál: Kirándulás Erdélybe. Budapesti Szemle 1887, 121. sz., 17. o.
- ↑ A. P. Alexi: Dela băile Sângeorgiului Năseudean. Familia 1881, 65. sz.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A város korábbi weboldala (angol nyelven). [2008. július 7-i dátummal az [ eredetiből] archiválva].
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}