Ugrás a tartalomhoz

Kissajó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissajó (Șieuț, Kleinschangen)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségKissajó
Rangközségközpont
Irányítószám427315
Körzethívószám0x63
SIRUTA-kód34869
Népesség
Népesség680 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3 (2011)[1]
Népsűrűség10,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság457 m
Terület62,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 24° 38′ 53″46.976649°N 24.648068°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 36″, k. h. 24° 38′ 53″46.976649°N 24.648068°E
SablonWikidataSegítség

Kissajó (románul Șieuț, németül Kleinschangen, szász nyelven Kli-Schogn) község Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kissajó az Erdélyi-medence északkeleti részén, a Kelemen-havasok lábánál fekszik. Besztercétől délkeletre található.

Története

[szerkesztés]

A falu területén folytatott ásatások során bronzkori és vaskori leletek kerültek elő, valamint dák és római korból származó nyomok is.

Kissajó neve legelőször egy 1228-as oklevélben jelenik meg, Soyou néven. 1332-ben önálló plébániával rendelkezett, a plébános neve pedig Konrád volt. Lakói ekkor még németek voltak. Idővel a falu elnéptelenedett, majd 1670-ben románokkal telepítették be.

A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye besenyői járásához tartozott. A második bécsi döntés során, 1940-ben visszaítélték Magyarországnak, ekkor épült a község határában a Szeretfalva–Déda-vasútvonal. 1944-ben újra Románia része lett.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 894 lakosa volt, melyből 828 román, 27 magyar, 33 cigány, 6 német.

2002-ben 829 fő lakta, 772 román és 57 cigány.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]