Ugrás a tartalomhoz

Kékes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kékes (egyértelműsítő lap).
Kékes
Magasság1014/1015 m
HelyParád/Gyöngyös,
Heves vármegye,  Magyarország
HegységMátra
Relatív magasság774 m
Elhelyezkedése
Kékes (Magyarország)
Kékes
Kékes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 20″, k. h. 20° 00′ 46″47.872222°N 20.012778°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 20″, k. h. 20° 00′ 46″47.872222°N 20.012778°E
Kékes (az Észak-Mátra)
Kékes
Kékes
Pozíció az Észak-Mátra térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes témájú médiaállományokat.

A Kékes[1] Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. A Balti-tenger szintjéhez mérve 1014,[2] az Adriai-tenger szintjéhez mérve 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve,[1] amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.

Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál.

Domborzat

[szerkesztés]

A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.

Az 1014[2] méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. Relatív magassága 774 méter. Szülőcsúcsától, az 1044 méter magas Jávorostól egy körülbelül 240 méter magasságban fekvő nyereg választja el Ajnácskő vasútállomása környékén.[2]

Éghajlat

[szerkesztés]
A Kékes az Alacsony-Tátrából (a leghátsó hegysor legmagasabb kiemelkedése)

A napsütéses órák száma jóval az országos átlag feletti,[3] meghaladja az évi kétezret; különösen magas a napsütéses órák száma szeptember–októberben és januártól március végéig.[4] 2011-ben itt mérték az országban a legkevesebb napsütéses órát: ebben az évben mindössze 2198 napsütéses óra volt Kékestetőn.[5]

A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest 10%-kal alacsonyabb, szintje kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a házi poratka ezen a magasságon már nem él meg.[4] A ködös napok száma 1970-ben 221 volt.[3]

Legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 11–12-én mérték, 228 mm-t.[3]

1943–1944-ben 154 napon át borította hó.[3] 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a vastagsága ekkor 106 cm volt.[6]

A Vass József-menedékház

Történelem

[szerkesztés]

A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották.[7] 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló (ma Mátrai Gyógyintézet) és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.[8][4][9] 1935-ben indultak el az első közvetlen buszjáratok Budapestről.[10] Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.[7]

A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában.[3] Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.[11]

Útszelvény Gyöngyös felől
Útszelvény Parád felől

Közlekedés

[szerkesztés]

Mátraházáról a hegycsúcs térségéig az 1978-ban aszfaltburkolatot kapott 24 134-es számú bekötőút vezet fel, a csúcs előtt a szanatórium parkolójához és a buszfordulóhoz a 24 140-es út ágazik ki. Ezek vonalvezetése, meredekségük miatt telente sokszor balesetveszélyes, ezért havas időben gyakran lezárják a személygépkocsik elől. A Volánbusz naponta néhány közvetlen buszjáratot indít a budapesti Stadion autóbusz-pályaudvarról. Gyöngyösről gyakrabban megy fel busz.

Gyógyhely

[szerkesztés]

A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre.[3] Emiatt települt ide, a csúcshoz közel, a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa[4]) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.[8]

A hegycsúcsot jelölő kő

Turizmus

[szerkesztés]

A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot, melyet az 1950-es évek végén állított Géczi István (később a Kékesi Sas Síklub edzője) néhány társával egy andezitkövekből emelt halomra.[12] 1985. augusztus 20. óta áll a mai talapzatán.[2]

A Kékestetői tévétorony

Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1977-1981 között felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 méter magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 méter magasan[3] nyitott kilátószinttel.

Bővebben: Kékestetői tévétorony

A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.

A csúcs

Sport

[szerkesztés]

Síközpont

[szerkesztés]

Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[13] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[13]

Országúti kerékpár

[szerkesztés]

A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig közel 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőr versenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon.

Tour de Hongrie 2022 megkülönböztető trikó győztesei a kékestetői eredményhirdetésen

A Tour de Hongrie kékestetői szakaszainak nyertesei:

Év Szakasz Rajt - Cél Táv Szintkülönbség Szakasztípus Szakaszgyőztes Nemzetiség Csapat
2001 3. Tiszaújváros - Kékestető 174 km nincs adat mezőnyverseny Mikoš Rnjaković jugoszláv Spartak Subotica
2003 4. Miskolc - Kékestető 127 km nincs adat mezőnyverseny Natija Kvasina horvát Kamen
2003 5. Mátraháza - Kékestető 3,4 km nincs adat hegyi időfutam Lengyel Tamás magyar FTC
2004 5. Mezőkövesd - Kékestető 148 km nincs adat mezőnyverseny Anatolij Varvaruk ukrán Kamen
2005 5. Mezőkövesd - Kékestető 93 km nincs adat mezőnyverseny Glen Chadwick ausztrál Cyclingnews
2005 6. Mátraháza - Kékestető 3,8 km nincs adat hegyi időfutam Lengyel Tamás magyar P-Nívó
2015 4. Karcag - Kékestető 146 km nincs adat mezőnyverseny Andi Bajc szlovén Amplatz-BMC
2016 4. Karcag - Kékestető 144 km nincs adat mezőnyverseny Chris Butler amerikai Cycling Academy
2019 4. Karcag - Kékestető 138 km 1453 m mezőnyverseny Krists Neilands lett Israel Cycling Academy
2020 5. Miskolc - Kékestető 188 km 3259 m mezőnyverseny Valter Attila magyar CCC
2021 4. Balassagyarmat - Kékestető 202 km 3221 m mezőnyverseny Damien Howson ausztrál Team BikeExchange
2022 5. Miskolc - Kékestető 184 km 2751 m mezőnyverseny Antonio Tiberi olasz Trek-Segafredo

(2003-ban és 2005-ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre.)

A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei:

Év Rajt - Cél Táv Győztes Nemzetiség Csapat Idő
2006 Gyöngyös - Kékestető 18 km Hřebik Martin cseh Sparta Praha 38:12

A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük:

Év Rajt - Cél Táv Győztes Idő
2004 Gyöngyös - Kékestető 18 km Cziráki István 33:30
2005 Gyöngyös - Kékestető 18 km Szőke Gábor 39:38

A Velo.hu Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük:

Év Rajt - Cél Táv Győztes Idő
2009 Gyöngyös - Kékestető 18 km Csortos Imre 40:15
2010 Gyöngyös - Kékestető 18 km Dancs Márton 42:43
2011 Gyöngyös - Kékestető 18 km Szőke Gábor 41:44
2012 Gyöngyös - Kékestető 18 km Makács Gábor 40:31
2013 Gyöngyös - Kékestető 18 km Makács Gábor 38:57
2014 Gyöngyös - Kékestető 18 km Makács Gábor 38:18
2015 Gyöngyös - Kékestető 18 km Makács Gábor 39:01
2017 Gyöngyös - Kékestető 18 km Makács Gábor 39:25

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Piszkés-tető, Misina tető (magyar nyelven). e-nyelv.hu, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  2. ↑ a b c d Kékes, Hungary (angol nyelven). peakbagger.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  3. ↑ a b c d e f g Kékestető (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  4. ↑ a b c d Szanatórium (magyar nyelven). Mátra információs oldal. Mátrahegy Bt.. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  5. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. [2014. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  7. ↑ a b Turizmus története (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  8. ↑ a b c Történet (magyar nyelven). Mátrai Gyógyintézet, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  9. ↑ Mátra információs oldal - Kékestetői Szanatórium
  10. ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  11. ↑ Szolgáltatások (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  12. ↑ Nógrádi Attila: A kékestetői csúcskő titka (magyar nyelven). Turista Magazin, 2021. október 1. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  13. ↑ a b Síelés (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kékes&oldid=26694011”