Bučje (Pleterniceszentmiklós)
| Bučje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34315 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 51″, k. h. 17° 46′ 58″45.230833°N 17.782778°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 51″, k. h. 17° 46′ 58″45.230833°N 17.782778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bučje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bučje (1991-ig Bučje Brodsko) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 13, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, a Dilj-hegység északnyugati lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés]Engel Pál a mai Bučjét a középkori Dobrarekával azonosítja, melynek plébánosát a pápai tizedjegyzék említi.[2] A település mai nevére vonatkozóan két elképzelés van köztudatban. Az egyik szerint a bükkfa szláv nevéből a „buk”-ból származik és olyan területet jelöl, ahol sok volt a bükkfa. A másik elmélet egy régi várról szól, melyet kezdetben Garavicának, majd később Bucsnak, illetve Bucsannak neveztek. Előbb a Garaiak, majd a Bucsan család birtoka volt és a falu is róluk kaphatta a nevét. Buč első írásos említését 1230-ból a Darnóc várához tartozó birtokok felsorolásában „Beech” néven találjuk.[3] 1501-ben ugyanígy említik a kisdarnóci kastély birtokai között.[4] A török 1536 körül foglalta el és a Pozsegai szandzsákhoz csatolta. Az akkori falu még a mai Lovčić közelében feküdt és 1561-ben 13 háza volt. Lakói csak 1758-ban költöztek a mai helyükre. 1786-ban már két sorban 57 faház állt a településen egy rozzant fa plébániatemplommal. Plébániáját 1772-ben alapították.
1698-ban „Bucsie” néven 11 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] A Gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye része lett.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Buchie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bucsje” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bucsje” néven 60 házzal, 326 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]
1857-ben 296, 1910-ben 570 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 318 lakosa volt. Temploma, iskolája, közösségi háza van.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 296 | 326 | 349 | 449 | 504 | 570 | 577 | 609 | 588 | 594 | 593 | 523 | 452 | 364 | 338 | 318 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a pleternicai elemi iskola négy osztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Engel Pál: Pozsega vármegye (kézirat)
- ↑ Glas-koncila.hr:Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča!
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. (de Csánki a mai Bečic falut érti alatta).
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 82. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Glas-koncila.hr: Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča! (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
