Ugrás a tartalomhoz

Japaga (Lipik)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Japaga
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállásfalu
Irányítószám34550
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség137 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület1,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 43″, k. h. 17° 11′ 28″45.412000°N 17.191000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 43″, k. h. 17° 11′ 28″45.412000°N 17.191000°E
SablonWikidataSegítség

Japaga falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 38, közúton 51 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység lejtőin fekszik. Északról Pakrác, nyugatról Lipik és Filipovac, keletről Šeovica határolja.

Története

[szerkesztés]

A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlachok voltak, akik később szerbeknek vallották magukat. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Japage” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Japaga” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Japaga” néven összesen 16 házzal, 119 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A településnek 1857-ben 84, 1910-ben 182 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 89%-a szerb, 7%-a horvát, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb kézen levő települést 1991. december 27-én az Orkan-91 hadművelettel foglalták vissza a horvát erők. 2011-ben 174 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
84 148 164 156 185 182 174 196 148 184 212 220 291 291 162 174

(1880-ig településrészként, 1890-től önálló településként.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]