Ugarci (Pozsega)
Ugarci | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Pozsega |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34000 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 228 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 22′ 26″, k. h. 17° 35′ 53″45.374000°N 17.598000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 26″, k. h. 17° 35′ 53″45.374000°N 17.598000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ugarci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 8 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, Milanovac és Nova Lipa között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a török uralom idejében horvát katolikusok és muzulmánok lakták. A felszabadító harcok elől a muzulmán lakosság Boszniába távozott.[2] A népi hagyomány új tartja, hogy az itteniek a hamvadó parázsból kiszedett tüzes üszökkel (horvátul „ugarak”) kergették el a törököt. 1698-ban „Vgarczi” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 7, 1730-ban 18, 1746-ban 14 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ugarczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ugarczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ugarczi” néven 20 házzal, 164 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 70, 1910-ben 158 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 57 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
70 | 88 | 71 | 111 | 128 | 158 | 154 | 142 | 149 | 143 | 125 | 92 | 77 | 74 | 63 | 57 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 701. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)