Tominovac
| Tominovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34340 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 02″, k. h. 17° 49′ 59″45.384000°N 17.833000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 02″, k. h. 17° 49′ 59″45.384000°N 17.833000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tominovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 13, közúton 16 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főúttól északra, Šumanovci és Bjeliševac között fekszik.
Története
[szerkesztés]Tominovac ősi település, mely már a középkorban is létezett. Középkori templomának romjai még 1690-ben és 1702-ben is jól látszottak, mindazonáltal középkori létezéséről írásos nyom nem maradt.[2] A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik a felszabadító harcok idején Boszniába menekültek. A török kiűzését követően a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. Ez a betelepült lakosság azonban rövidesen kihalt, vagy eltávozott. Helyükre a 18. században újabb pravoszláv szerbek érkeztek.[3] 1698-ban „Tominovczi” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1702-ben 21, 1730-ban 17 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Thominovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tominovacz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tominovácz” néven 26 házzal és 189 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] 1866-ban a település határába a kutjevói uradalom majorja létesült. Emiatt a mezőgazdasági földek művelésére a 19. század második felében és a 20. század elején jelentős német, cseh és szlovák anyanyelvű lakosság érkezett a településre. 1911-ben a majort a Turković család eladta a Vatay családnak, akik szeszgyárat építettek itt.
A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 353 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 26%-a szerb, 25%-a német, 20%-a cseh, 18%-a horvát, 11%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 74%-a horvát, 13%-a cseh, 9%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 164 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 116 | 158 | 151 | 244 | 316 | 353 | 359 | 399 | 407 | 425 | 356 | 335 | 269 | 195 | 204 | 164 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ennek az az oka, hogy történettudomány máig adós a középkori névvel való beazonosítással.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 686. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
