Óleszkovica
Óleszkovica (Stara Ljeskovica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Cseglény |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34350 |
Körzethívószám | (+385) 34 |
Népesség | |
Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 180 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 23′ 31″, k. h. 18° 01′ 16″45.392000°N 18.021000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 31″, k. h. 18° 01′ 16″45.392000°N 18.021000°E | |
Óleszkovica (horvátul: Stara Ljeskovica) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 27, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északra, a Pozsegai-medence keleti részén, a Krndija-hegység déli lábánál, Krajina-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. Ezt igazolják az itt talált késő bronzkori település maradványai. A mai település középkori eredetű. 1250-ben „terra Lisnoga” néven említik először.[2] 1322-ben „Lezkouicha”, 1325-ben „terra Lezkowicha”, 1329-ben „Lezkawycha”, 1336-ban „Lyzkoycha” néven említik.[3] A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Lizkovicza” néven kihalt faluként szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] 1735 körül szerb családok kezdtek ide betelepülni. 1740-ben és 1773-ban 5 ház állt a településen.[5]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Leskovicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Leszkovicza” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Leszkovicza” néven 7 házzal, 63 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]
1857-ben 52, 1910-ben 98 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 76%-a szerb, 10%-a magyar, 8%-a horvát, 5%-a olasz anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 73%-a szerb, 27%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 7 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
52 | 68 | 60 | 54 | 83 | 98 | 151 | 124 | 105 | 111 | 86 | 66 | 24 | 15 | 16 | 7 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 297. oldal.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 378. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 27. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)