Lukač (Kutjevo)
| Lukač | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34335 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 37″, k. h. 17° 48′ 36″45.427000°N 17.810000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 37″, k. h. 17° 48′ 36″45.427000°N 17.810000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lukač (1910 és 1991 között Požeški Lukač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 15, közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Lukač területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin a „Bašćice” lelőhelyen a Starčevo-kultúra és a valamivel későbbi Sopot-Bicske kultúra településének nyomait találták. 1982-ben a falutól délkeletre fekvő „Kremenište” lelőhelyen sok mikrolit és kőgolyó került elő, melyek szintén kőkori településre utalnak.
Lukač település már a középkorban is létezett. 1413-ban „Lukach” néven tűnik fel először. 1427-ben nemesi névben található „Lokaach, Lokach, Lukachoch” formában. 1464-ben „Lokach”, 1493-ban „Lokacz” alakban említik. A Partasovczi, majd a Garai család birtoka volt. 1427-ben Lukacsovcziak vagy Lokácsiak a Partasovcziakkal együtt szerepelnek birtokosaiként.[2] A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre áttért horvátok is lakták.[3] A település 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Lukacsi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]
A török kiűzése után a muzulmán lakosság Boszniába távozott, helyettük Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek. 1702-ben 8, 1740-ben 14 ház állt a településen. A 18. század folyamán néhány szerb család települt be.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukacs”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukacs” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukach” néven 29 házzal, 181 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A 19. század végén és a 20. század elején szlovák családok érkeztek ide.
A településnek 1857-ben 138, 1910-ben 247 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 11%-a szlovák, 9%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 138 | 130 | 143 | 160 | 186 | 247 | 274 | 291 | 270 | 305 | 299 | 257 | 242 | 212 | 199 | 150 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu közepén álló falazott harangláb 1959-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 392. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A vetovoi plébánia története (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
