Dobrovac
| Dobrovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34551 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 304 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 4,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′, k. h. 17° 07′45.433333°N 17.116667°EKoordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 17° 07′45.433333°N 17.116667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobrovac (1880-ig Dobrovača) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 44, közúton 56 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra jobb partján fekszik. Keletről Lipik, északról Klisa, nyugatról Jagma, délről Subocka falvak határolják. A településen halad át a Lipiket és Pakrácot Kutenyával és Novszkával összekötő főút, valamint a Banova Jaruga-Pakrác-Daruvár vasútvonal. Vasútállomása van.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszak óta lakott volt. A Kutenya-Dobrovac gázfővezeték építése során három jelentős régészeti lelőhely került feltárásra a település határában. A legrégibb leletek a településtől nyugatra egy délkelet-északnyugati irányú, enyhén déli irányban, a Pakra völgye felé lejtő dombháton kerültek elő, melyet keletről és nyugatról vízfolyások szegélyeznek. Közülük a nyugatit Hajdukovacnak nevezik. A Kućište nevű dűlőben fekvő lelőhely[2] később a Kućište I. nevet kapta. Az itt talált cseréptöredékeket a szakemberek a neolitikum, a vaskor és a középkor idejére keltezték. Ez azt jelenti, hogy ezekben az időszakokban itt emberi település volt. Tőle nem messze található a Kućište II. lelőhely bronzkori és vaskori leletekkel, melyek között főként cseréptöredékek találhatók. A lelőhelyet a keleti oldalon a Lipik-Novszka főút szeli át. Vaskori és középkori cseréptöredékeket találtak a nyugatról a Dobrovac, keletről a Hajdukovac-patak által határol Dabrovica nevű lelőhelyen is.[3]
A mai település a 19. század első felében keletkezett a pakráci uradalom területén Dobrovača néven a Pakra mellékvize, a Dobrovac-patak partján. Akkori ura a Jankovich család német, magyar és cseh telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A második katonai felmérés térképén még kolóniaként szerepel. A településnek 1869-ben 110, 1910-ben 402 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 39%-a német, 32%-a magyar, 16%-a cseh, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 60%-a horvát, 28%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 12-én szállták meg a szerb erők. A horvátok házait, a templomot és az iskolát felgyújtották. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 9-én foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben a településnek 358 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 110 | 179 | 385 | 395 | 402 | 397 | 402 | 331 | 329 | 322 | 496 | 624 | 663 | 446 | 358 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját a második világháború után építették. 1991. szeptember 30-án a falut elfoglaló szerb csapatok súlyosan megrongálták, majd teljesen lerombolták. Ma egy fából ácsolt harangláb áll a helyén.
Kultúra
[szerkesztés]A helyi hagyományokat, népszokásokat a LIDO Dobrovac kulturális egyesület ápolja, mely az egyházi és állami ünnepeken szervez rendezvényeket a településen. Említésre méltó a farsang idején megrendezett „Dobrovačke maškare” nevű jelmezes felvonulás és Szent Iván napján megtartott „Ivanjski krijesovi” nevű tűzünnep, amikor nagy máglyákat gyújtanak és a fiatalok a tűzugrást gyakorolják. Nevezetes ünnepek még a Húsvét, a Karácsony és Szent Miklós ünnepe, melyek mindig nagyszámú közönséget vonzanak.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a lipiki elemi iskola négyosztályos alsótagozatos iskolája működik. Az iskolát 1975-ben építették. A délszláv háború idején 1991-ben a szerbek felgyújtották és tetőszerkezete megsemmisült. A háború után újjáépítették. Ma két tanteremben folyik az oktatás.
Sport
[szerkesztés]NK Dobrovac labdarúgóklubot 1976-ban alapították.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Dobrovac önkéntes tűzoltóegyletet 1925-ben alapították. Ma 32 aktív tagot számlál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7085.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7059.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
- Lipik kulturális nevezetességei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- A második katonai felmérés térképe[halott link]
- A lipiki elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
