Podsreće
| Podsreće | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 20 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 3,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 47″, k. h. 17° 31′ 37″45.413000°N 17.527000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 47″, k. h. 17° 31′ 37″45.413000°N 17.527000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podsreće falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 14, közúton 20 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pakrácról Pozsegára menő főúttól keletre, Orjava és Milivojevci között, az Orljava bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A „Duljjine” és „Rovine” nevű lelőhelyek leletei alapján a település területe már az ókorban lakott volt. A középkorban „Poczretya”, „Pochretia” néven 1422-ben említik először Orjava várának tartozékaként.[2] A Kórógyiak, majd a Rozgonyiak, Csupor Miklós és Héderváry Ferenc voltak a földesurai. A török 1536 körül foglalta el. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Podszerdye” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podszrecse” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podszreche” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podszreche” néven 14 házzal és 121 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 106, 1910-ben 184 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 34 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 106 | 108 | 123 | 150 | 170 | 184 | 188 | 217 | 186 | 178 | 169 | 125 | 124 | 109 | 21 | 34 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 518. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
