Toranj (Velike)
| Toranj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 137 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 265 m |
| Terület | 27,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″45.414000°N 17.593000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″45.414000°N 17.593000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Toranj falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 11, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, Velikeolaszi és Krivaj között fekszik.
Története
[szerkesztés]Josip Buturac szerint a mai Toranj helyén már a középkorban is település állt, melyről azonban írásos forrás nem maradt fenn. 1702-ben feljegyzik, hogy középkori templomának és udvarházának romjai még látszottak. A templomból a torony különösen jó állapotban volt még, valószínűleg erről kapta mai nevét a település is. Mindent összevetve Buturac azt a következtetést vonta le, hogy a Toranj helyén állt középkori település Pribinjével volt azonos.[2] Pribinje neve 1251-ben Opos ispán feleségének Erzsébetnek a birtokai között fordul elő először. Plébániáját 1332 és 1335 között említi a pápai tizedjegyzék. 1443-ban Pozsega várának, 1488-ban Velike tartozékai között említik.[3]
A térséget 1532-ben szállta meg a török. A horvát katolikus lakosság áttért az iszlám hitre. A török uralom megszűntével a muzulmán lakosság Boszniába távozott, majd helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek ide. 1698-ban „Toran” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Thoran” néven látható.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven 16 házzal és 133 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 93, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 84%-a horvát, 5%-a német, 4%-a szerb, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2001-ben 173 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 93 | 104 | 106 | 146 | 194 | 190 | 232 | 269 | 289 | 287 | 301 | 248 | 198 | 197 | 181 | 173 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 688. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
