Bjeliševac
| Bjeliševac | |
 | |
| Bjeliševaci utcarészlet. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34340 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 80 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 53″, k. h. 17° 50′ 41″45.381389°N 17.844722°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 53″, k. h. 17° 50′ 41″45.381389°N 17.844722°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bjeliševac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bjeliševac (1890 és 1948 között Bjeliševci) cseh nemzetiségi falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 14, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Sumanovci és Ferovac között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. Határában a középső neolitikum idején virágzott Sopot-Bicske kultúra településének maradványait találták meg. A falu területén középkori lelőhely is van, mely annak bizonyítéka, hogy a középkorban is lakott település volt, erre azonban eddig írásos bizonyítékot nem találtak.
A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Helyükre Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek.[2] 1698-ban „Bilisevczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 12, 1740-ben 14 ház állt a településen.[2] A 19. századra a délszláv lakosság kihalt, vagy elköltözött a településről. A 19. század végén és a 20. század elején a Monarchia csehországi részéről cseh anyanyelvű lakosság települt be, akik a lakosság többségét alkották.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Billisevacz”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billisevacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billisevacz” néven 12 házzal és 99 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 52, 1910-ben 121 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a cseh, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 63%-a cseh, 33%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 112 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 52 | 25 | 28 | 96 | 101 | 121 | 129 | 130 | 168 | 180 | 203 | 123 | 107 | 123 | 133 | 112 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Evangélikus temploma.
Kultúra
[szerkesztés]A helyi Česká beseda cseh kulturális egyesületet 1933-ban alapították. Működése egy ideig szünetelt, de 2000-ben újraalapították. Az egyesület több mint 120 tagot számlál és több szekcióban működik. Horvátországok kívül főként Csehországban lépnek fel a kulturális rendezvényeken.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 59. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
