Donja Obrijež
| Donja Obrijež | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34552 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 176 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′, k. h. 17° 08′45.483333°N 17.133333°EKoordináták: é. sz. 45° 29′, k. h. 17° 08′45.483333°N 17.133333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donja Obrijež falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 45, közúton 60 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Ploštine, délről Toranj és Mali Banovac, keletről Veliki Banovac határolja.
Története
[szerkesztés]A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első írásos említése 1698-ban „Obrez” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Obris” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Obries” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Obries” néven összesen 123 házzal, 564 katolikus és 266 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1876-ban a Dolomitok aljáról, Belluno környékéről olaszok települtek be. A településnek 1857-ben 211, 1910-ben 721 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 20%-a olasz, 14%-a szerb, 9%-a magyar, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 70%-a horvát, 24%-a olasz nemzetiségű volt. 2011-ben 235 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 211 | 667 | 719 | 621 | 668 | 721 | 743 | 758 | 700 | 710 | 630 | 496 | 377 | 321 | 264 | 235 |
(1869-ben és 1880-ban Donja és Gornja Obrijež lakosságát még Orbijež néven együtt számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma helyén korábban egy 1850 és 1853 között épült fakápolna állt faoszlopokon álló haranglábbal. Régen itt volt a falu katolikus temetője is, melyet később áthelyeztek. 1887-ben a baldjevinai és a donja obriježi hívek a környékbeli lakossággal együtt mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a püspökség engedélyezze önálló plébánia létesítését. Végül ezt csak Baldjevinán engedélyezték 1904-ben. A mai templomot 1914-ben kezdték építeni, de az első világháború miatt az építés félbemaradt. Végül 1918-ban fejezték be. Donja Obrijež csak 1945-ben lett plébánia székhelye. A második világháború után az épületet többször átalakították, megújították.
- A Ploštináról Gonja Obrijeֻžre vezető út mentén áll a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. A templomot 1900-ban építették a 18. századi fatemplom helyén. Mellette található a régi pravoszláv temető.
Sport
[szerkesztés]Az NK Croatia Donja Obrijež labdarúgóklubot 1975-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 472. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
