Gradac (Pleterniceszentmiklós)
| Gradac | |
.jpg) | |
| Gradac utcakép. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 789 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 37″, k. h. 17° 48′ 34″45.310278°N 17.809444°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 37″, k. h. 17° 48′ 34″45.310278°N 17.809444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gradac témájú médiaállományokat. | |
Gradac (1991-ig Gradac Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 10, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, a Pozsegai-medencében, a Kutjevóról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Pozsegamindszent és Pleterniceszentmiklós között fekszik.
Története
[szerkesztés]A területén előkerült számos, különböző korszakokból származó régészeti lelet bizonyítja, hogy már ősidők óta emberi települések voltak. A legjelentősebb őskori lelőhelyek „Babišnjača”, „Crkvište na Markovcu”, „Klasje”, „Polje Podsik” és „Njiva uz Delac”. A legrégebbi leletek a középső neolitikum időszakából, a Sopot-Bicske kultúra népétől származnak. A korai vaskort a hallstatti kultúra leletei képviselik, akiknek erődített települése állt itt. (Gradac neve is arra enged következtetni, hogy itt egykor kisebb erődítmény állt.) A hallstatt kultúra népének számos halomsírja is megtalálható a település határában. A késői vaskor leletei a La Tène-kultúra népeitől, főként a keltáktól származnak, akiknek egy nagyobb településük volt a falu mellett. [2]
Neve a középkorban 1445-ben „Gradacz” alakban nemesi névben bukkan fel először. [3] A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1698-ban „Gradacz” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] 1702-ben 27, 1730-ban 40, 1760-ban 43 ház állt a településen. A kutjevói uradalomhoz tartozott.[5]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gradacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gradacz” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gradacz” néven 36 házzal, 209 katolikus és 83 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]
A településnek 1857-ben 189, 1910-ben 494 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a horvát, 20%-a cseh, 7%-a magyar, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 937 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 189 | 208 | 191 | 293 | 457 | 494 | 488 | 532 | 630 | 688 | 855 | 971 | 933 | 1.042 | 1.090 | 937 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 215. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
