Požeški Brđani
| Požeški Brđani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 42 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 4,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 13″, k. h. 17° 33′ 58″45.387000°N 17.566000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 13″, k. h. 17° 33′ 58″45.387000°N 17.566000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Požeški Brđani (1900-ig Brđani, 1910-től 1981-ig Brđani Požeški) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 10, közúton 14 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északra, Szlavónia középső részén, Perenci és Skenderovci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban a velikei uradalom része volt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik 1687-ben a felszabadító harcok elől Boszniába menekültek. A helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. A 18. században és a 19. században újabb szerb családok költöztek a településre. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Berdjani” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bergyani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bergyani” néven 26 házzal és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1857-ben 114, 1910-ben 170 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a szerb, 5%-a német, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1964-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 10%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 66 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 114 | 123 | 103 | 126 | 166 | 170 | 163 | 185 | 153 | 141 | 130 | 105 | 76 | 73 | 82 | 66 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 52. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
