Sloboština (Bresztovác)
| Sloboština | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 2,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 46″, k. h. 17° 31′ 41″45.396000°N 17.528000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 46″, k. h. 17° 31′ 41″45.396000°N 17.528000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sloboština (régi magyar neve Szabadfalu) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 13, közúton 18 km-re, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján, Crljenci, Pasikovci és Milivojevci között fekszik.
Története
[szerkesztés]Az itt talált régészeti leletek alapján területe már a kőkorszakban lakott volt. A Pasikovci-Sloboština úttól mintegy 100 méterre délre az Orljava keleti partján fekvő szántóföldön cserépedények töredékei és kőszerszámok kerültek elő. A leleteket jellegzetességeik alapján a szakemberek a középső neolitikum végén virágzott Sopot-kultúrához sorolták.[2]
Sloboštinát a középkorban már 1435-ben és 1470-ben is nemesi birtokként, a velikei uradalom részeként említik az írásos források.[3] Régi magyar neve Szabadfalu volt. 1435-ben „Poss. Zabadfalw in fine (oppidi) Welyke existens” alakban szerepel először írásos forrásban.[4] A török uralom idején nagyjából azonos számú (1650-ben a török defter szerint 3-3 ház) keresztény és muzulmán lakossága volt, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Szlobostina” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szlobostina” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlobostina” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlobosztina” néven 22 házzal és 190 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] 1857-ben 187, 1910-ben 328 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakosságának 83%-a szerb, 13%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 18 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 187 | 212 | 190 | 231 | 284 | 328 | 292 | 290 | 213 | 228 | 206 | 155 | 100 | 83 | 14 | 18 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv templomát[10] a második világháború idején lerombolták. A 18. század végén épített templom körítőfalai a tetőpárkány magasságáig állnak. A templom egyhajós épület volt, félköríves apszissal és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. A templomkertben a német megszálló erők az usztasákkal együtt 1942. augusztus 16-án a Pozsega környékéről és a Kozara vidékéről származó több mint ezer civil menekült lemészárlását hajtottak végre, majd a templomot felgyújtották. Az áldozatokat a faluban öt kútba dobták, amelyek közül a két legnagyobbat, melyek a templom mögött találhatók, a második világháború után mementóként őrizték meg. 1951-ben emlékművet állítottak fel itt a fasizmus áldozatainak emlékére, melyen Jovan Jovanović Zmaj verse olvasható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4912
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 524. old.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 652. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2780.
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
