Imrepaka
| Imrepaka (Imrijevci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 36″, k. h. 18° 05′ 46″45.310000°N 18.096000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 36″, k. h. 18° 05′ 46″45.310000°N 18.096000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Imrepaka (vagy Imrehóc, horvátul: Imrijevci, 1981-ig Imbrijevci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 32, közúton 44 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 18 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén, a Pačica-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt igazolják a „Palačica” („Polje”) lelőhely vaskori leletei, melyek a La Tène-kultúra népétől származnak. Rajta kívül még két ókori lelőhely is található a határában, melyek a „Kućište” és a „Brazda” nevet viselik.
A pakai birtok a középkorban több részből állt. Ezek egyike volt a Szent Imre templom melletti Kispaka, melyet Imrepakának is neveztek.[2] 1396-ban „Emrechpaka alio nomine Kyspaka” alakban említik. 1436-ban „Possessio Emrehpaka”, 1461-ben „Kispaka alio nomine Emrehowcz” néven találjuk. A pakai birtok részben Pozsega- részben Valkómegye része volt. Egy időben Névna várához, máskor a lévai Cseh, grabarjai Beriszló, laki Thuz vagy kis-pakai Szabó családok birtokához tartozott.[3]
A térséget 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Paka az 1545-ös török defterben is két részből áll, összesen 16 házzal. A középkori katolikus horvát lakosság mellé vélhetően már a török uralom alatt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. A középkori Szent Imre templom romjai Buturac szerint még a 19. században látszottak.[4] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Imrehovczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [5] 1702-ben 12, 1746-ban 11 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Imrevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Imriovczy” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Imbriovczi” néven 29 házzal, 143 katolikus és 67 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]
1857-ben 137, 1910-ben 250 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 83%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 78%-a horvát, 16%-a jugoszláv, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 29 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 137 | 150 | 148 | 155 | 169 | 250 | 307 | 259 | 236 | 241 | 240 | 208 | 123 | 82 | 51 | 29 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
- Védett lakóházak a 21. és 34. szám alatt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Kispakának a Szent Katalin templom melletti részét Szentkatalinnak is nevezték ekkor. („possessio Kyspaka alio nomine Zenthkathalena”)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 296. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 261. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 26. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
