Ruševac (Bresztovác)
| Ruševac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 2,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 25″, k. h. 17° 27′ 54″45.357000°N 17.465000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 25″, k. h. 17° 27′ 54″45.357000°N 17.465000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ruševac (1900-ig Hruševac, 1910-től 1981-ig Ruševac Požeški) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin a Brod-patak völgyétől nyugatra emelkedő magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]
Területe már ősidők óta lakott volt. Ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A középkorban a rudinai bencés apátság birtoka volt. 1380-ban „Hrusoth” alakban a pozsegai káptalan oklevelében szerepel először írásos forrásban.[3] A környező településekhez hasonlóan a falunak török uralom idején valószínűleg muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Rusevacz” néven látható. 1880-ig a szomszédos Čečavački Vučjak településrésze volt. 1890-ben 109, 1910-ben 163 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1972-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. október 29-én a Horvát Hadsereg lakosságát elűzte, az otthonmaradt, többnyire idős embereket lemészárolták.
2011-ben mindössze 2 állandó lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 109 | 124 | 163 | 149 | 169 | 139 | 141 | 135 | 82 | 65 | 44 | 2 | 2 |
(1857 és 1880 között lakosságát Čečavački Vučjakhoz számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
