Ugrás a tartalomhoz

Vrčin Dol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vrčin Dol
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállásfalu
Irányítószám34310
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség1 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 23″, k. h. 17° 52′ 23″45.273000°N 17.873000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 23″, k. h. 17° 52′ 23″45.273000°N 17.873000°E
SablonWikidataSegítség

Vrčin Dol falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 18, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 9 km-re keletre, a Dilj-hegység völgyében fekszik. Négy és fél kilométeres makadámút köti össze a Pleternica-Bród főúttal.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg már a középkorban is létezett, amikor út kötötte össze a szomszédos Brčnoval. Az 1545-ös török defter említi először. A török uralom idején katolikus horvátok lakták, egyúttal katolikus plébánia székhelye volt. A plébánia vezetését és a hívek lelki gondozását ferences szerzetesek látták el. A plébániát és a Szent Márton templomot 1581-ben, 1597-ben, 1660-ban és 1695-ben is említik.[2] 1698-ban „Vercsendol” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 1760-ban 4 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vercsin Dol” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verchindol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verchindol” néven összesen 9 házzal, 83 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 45, 1910-ben 88 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy német kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben mindössze 2 állandó lakosa volt, Milan Brezić és édesapja. 2017-ben már csak Milan Brezić élt itt. Mezőgazdasággal és állattartással foglalkozott.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
45 52 51 60 73 88 88 77 79 79 52 37 19 6 4 2

Nevezetességei

[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája. A buki plébánia hívei Buk, Kalinić, Resnik és Szvinna falvakból immár több, mint száz éve a szent ünnepét követő vasárnap az erdőn és a hegyeken keresztül vezető gyalogösvényen elzarándokolnak ide.

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1762. október 12-én Marc Slivarich de Heldenbourg (eredeti nevén Marko Šljivarić) az osztrák, majd a francia császári sereg főtisztje, Heldenbourg bárója, Napóleon tábornoka.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]