Kamenski Vučjak
| Kamenski Vučjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 445 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 17″, k. h. 17° 31′ 52″45.488056°N 17.531111°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 17″, k. h. 17° 31′ 52″45.488056°N 17.531111°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kamenski Vučjak (1900-ig Vučjak, 1910 és 1981 között Vučjak Kamenski) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 20, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Papuk Nemzeti Park szélén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főút mentén Novo Zvečevo és Striježevica között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település határában állt a középkorban Kővár (Kamengrad) vára. Építési ideje és építtetője ismeretlen. 1420-ban „Castrum Kwuar”, 1421-ben „Castrum Kew War”, 1475-ben „Castrum Kewar” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1388-ig királyi vár, majd 1421-ig a Treutel családé, 1422-től 1437-ig az Alsániaké, 1437-től pedig a Thallóczyaké volt. 1498-ban a kővári uradalom a Szapolyai család birtokában volt. 1528-ban Ferdinánd király Hoberdanz Johannak adományozta, de ő ténylegesen nem vette birtokba, majd 1535-ben Tahy Ferencnek és Györgynek adta át. A 16. század közepén foglalta el a török, 35 lovas és 50 gyalogos őrsége volt. 1565-ben a vár Pozsegai szandzsák részeként a Kamenszkói náhije központja volt. Valószínűleg a török elleni felszabadító harcokban a 17. század végén pusztult el, 1702-ben már romosnak írják le.
A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban „Vucsiak” néven 13 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vuchiak” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchiak” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchiak” néven összesen 46 házzal, 382 lakossal találjuk.[4] 1857-ben 88, 1910-ben 247 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a szerb, 15%-a horvát, 4%-a magyar, 3-3%-a német és cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 6 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 88 | 111 | 104 | 129 | 144 | 247 | 338 | 326 | 138 | 160 | 175 | 184 | 104 | 89 | 5 | 6 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A településtől keletre a Papuk-hegységben találhatók Kővár várának[7] erdő borította jelentős romjai. Legrégibb része a belső vár, melynek magját egy U alakú palotaszárny képezhette, amit északon egy egyenes, vastag fal zárt le, közepén egy tekintélyes méretű kaputoronnyal. A kaputornyon máig láthatók az egykori felvonóhíd számára bevésett mélyedések és a kapu kőkeretének egy része. A belső vár helyiségeinek csak csekély maradványai láthatók. A belső várat erős fallal vették körül, melyet félkör alakú tornyok erősítettek. A keleti toronynál volt a vár vízellátását biztosító ciszterna. Minden félköríves tornyon lőrések láthatók. A várat mára annyira benőtte a növényzet, hogy alaprajza nehezen kivehető.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 84. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 746. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-393.
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei
- Az első katonai felmérés térképe
- Varak.hu: Kővár – Kamengrad
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
