Sulkovci
Sulkovci | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Pleterniceszentmiklós |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34310 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 419 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 135 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 15′ 53″, k. h. 17° 46′ 14″45.264722°N 17.770556°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 53″, k. h. 17° 46′ 14″45.264722°N 17.770556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sulkovci témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sulkovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 13, közúton 14 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység keleti lejtőin, az Orljava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben lakott volt. 2008-ban a Nova Kapela – Pozsega gyorsforgalmi út építését megelőző feltárások során a Nova Kapela – Pleternica vasútvonal keleti oldalán, az Orljava mellékvize a Bzenica-patak partján a „Lasci” régészeti övezetben történelem előtti település maradványaira bukkantak. Mellette a középkori település nyugati szélét is megtalálták.
Sulkovci már a középkorban is létezett. 1375-ben „Zulkouch”, 1406-ben „Zulchowch”, 1417-ben „Zwlkolch”, 1441-ben „Zwlkouch”, 1457-ben „Zwkowch”, 1483-ban „Zwlkowch” alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] Martin Sulk és leszármazottainak a birtoka volt, nevét is a családról kapta, akik djedina rijekai és vrbovai nemesekkel álltak rokonságban.[3] 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel.[3]
1698-ban „Szulkovczi” néven 9 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1702-ben 32, 1758-ban már 70 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szulkovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szulkovacz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szulkovacz” néven 14 házzal, 98 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 483, 1910-ben 686 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a horvát, 4%-a szerb, 1-1%-a magyar, német és cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 537 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
483 | 478 | 407 | 539 | 592 | 686 | 681 | 702 | 689 | 733 | 774 | 800 | 772 | 710 | 699 | 537 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ a b c Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 665. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 30. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)