Vilić Selo
| Vilić Selo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 120 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 22″, k. h. 17° 32′ 56″45.356000°N 17.549000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 22″, k. h. 17° 32′ 56″45.356000°N 17.549000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vilić Selo (1981-ig Vilić-Selo) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban és közúton 10 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljava jobb partján, a Pakrácot Bresztováccal összekötő főút mentén Boričevci és Brestovac között fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban írásos forrás nem említi. A török uralom idején Vilića néven birtokközpont volt katolikus horvát lakossággal, akik mellé 1697 körül újabb horvátok, valamint pravoszláv szerbek települtek. 1698-ban „Vilich” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [2] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Villics Szello” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Villichszello” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Villichszello” néven 20 házzal, 129 katolikus és 42 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 180, 1910-ben 276 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 22%-a szerb, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 157 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 180 | 210 | 207 | 291 | 278 | 276 | 280 | 293 | 270 | 292 | 252 | 232 | 205 | 171 | 185 | 157 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 737. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
