Skenderovci (Bresztovác)
| Skenderovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 4,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 17° 34′ 30″45.335000°N 17.575000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 06″, k. h. 17° 34′ 30″45.335000°N 17.575000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Skenderovci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A Skenderovci körüli területet a középkorban Pribinyének nevezték. Történeti források 1251-ben említik először Opos ispán Erzsébet nevű feleségének birtokaként. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1332-ben és 1335-ben is említik. Pribinye neve ezután is többször szerepel középkori oklevelekben. 1397-ben, 1403-ban , 1445-ben, 1481-ben és 1491-ben nemesi előnevekben, 1443-ban, 1444-ben, 1500-ban és 1506-ban Pozsegavár uradalmának részeként, 1470-ben és 1488-ban pedig Velike várának tartozékai között.[2] (Nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mindig ugyanazon településről van-e szó.) A török uralom idején nem volt lakossága. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek ide. 1698-ban „Zkenderovczy” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven 19 házzal és 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 122, 1910-ben 221 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 10%-a cseh, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 122 | 119 | 103 | 171 | 271 | 221 | 246 | 266 | 242 | 230 | 240 | 213 | 227 | 215 | 221 | 187 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1795-ben épült a korábbi Szent Anna kápolna helyén. 1995-ben teljesen megújították, ezt követően Franjo Kuharić érsek szentelte fel újra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 650. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
