Pavlovci (Bresztovác)
| Pavlovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 136 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 4,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 31′ 55″45.365000°N 17.532000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 31′ 55″45.365000°N 17.532000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pavlovci (1910 és 1981 között Pavlovci Požeški) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 12, közúton 13 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 6 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljava jobb partján, a Pakrácot Bresztováccal összekötő főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Pavlovci már a középkorban is létezett, 1455-ben („Oryawamelleke al. nom. Pawlocz”) és 1464-ben („Paulowcz”) is említik a korabeli források.[2] Középkori templomának romjai 1702-ben még láthatók voltak. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide, de később a lakosság kicserélődött. 1698-ban „Pavlovczi” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Paulovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pavlovczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pavlovczi” néven 27 házzal, 204 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 161, 1910-ben 196 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 190 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 161 | 152 | 151 | 196 | 210 | 196 | 204 | 227 | 249 | 224 | 229 | 208 | 166 | 172 | 207 | 190 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a bresztováci Dragutin Lerman elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]NK Mladost Pavlovci labdarúgóklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 499. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
