Busnovi (Bresztovác)
| Busnovi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 245 m |
| Terület | 4,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 31′ 13″45.342222°N 17.520278°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 31′ 13″45.342222°N 17.520278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Busnovi falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 12, közúton 13 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 6 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtőin fekszik. Áthalad rajta a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút.
Története
[szerkesztés]Busnovi a török uralom idején még kihalt település volt. 1702-ben csak szomszédos településként említik lakosság nélkül. 1730-ban már két horvát és néhány szerb porta állt a településen, de lakói név szerint nem ismertek. Az első népességösszeírás 1760-ból származik, akkor 8 horvát ház mellett 10 szerb ház volt itt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Busnovi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Busznovi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Busznovi” néven 78 házzal 78 katolikus és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1857-ben 152, 1910-ben 226 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a szerb, 47%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 78%-a horvát, 18%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 104 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 152 | 180 | 195 | 215 | 200 | 226 | 233 | 233 | 159 | 153 | 133 | 126 | 106 | 113 | 97 | 104 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 87. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
