Ugrás a tartalomhoz

Gornji Vrhovci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornji Vrhovci
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállásfalu
Irányítószám34330
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség8 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság510 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.473889°N 17.568889°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.473889°N 17.568889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Vrhovci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gornji Vrhovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 18, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 16 km-re északnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A faluról délre fekvő „Selište” nevű határrészén a középső újkőkorszakhoz tartozó Sopot kultúra leletei kerültek elő, míg a „Mali Papuk” nevű lelőhelyen késő bronzkori leleteket találtak. A Selište nevű határrészen állhatott a mai település középkori előzménye, melyet nemcsak a név, hanem az itt talált késő középkori leletek is megerősítenek. Csánki az 1470-ben a Békefi család birtokai között „Poss. Werhowyna” néven említett településsel azonosítja.[2] Ennek lakói valószínűleg még katolikus horvátok voltak. 1523-ban egy heves birtokvita során Kővár tartozékai között említenek egy „Zredycza” nevű falut, melyet a mai Gornji Vrhovcitól nyugatra helyeznek. A török 1532 körül szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerbek telepedtek meg itt.

1698-ban „Verhovczi” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verhovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verhovczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 874, 1910-ben 890 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy kivételével teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 10 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
251 267 263 293 304 281 260 282 190 204 200 140 88 72 12 10

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]