Zarilac
| Zarilac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34312 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 116 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 56″, k. h. 17° 52′ 08″45.349000°N 17.869000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 56″, k. h. 17° 52′ 08″45.349000°N 17.869000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zarilac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 15, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Grabarje és Knežci között, a Zarilačka-patak két partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a legősibb idők óta lakott volt. Itt találták meg az egész Pozsegai völgység legrégibb kőkorszaki leleteit, melyek az i. e. 10000 körüli időből, a korai paleolitikum időszakából származnak. A számos őskori állatcsont, mamut, szarvas, bölény, vadló, vaddisznó és más állatok maradványai mellett kőszerszámok is előkerültek bizonyítva a kőkorszaki vadászok telepének jelenlétét. A Nekcse-Pleternica gyorsforgalmi út építésének megelőző feltárásai során 2009-ben a középső kőkorszak idejénből jellegzetes vonaldíszes kerámiáival a Sopot-Bicske kultúra népének „Mihaljovačko poljei” leletei kerültek elő. A radiokarbonos kormeghatározás alapján legrégibb leleteik az i. e. 6. évezred végéről származnak. A késői bronzkort az urnamezős kultúra korai időszakának „Grabaračke livade” lelőhelyen[2] 1976-ban előkerült településének és temetőjének leletei képviselik. A leletek alapján ezen a lelőhelyen a kőkorszaktól a középkorig folyamatosan emberi település volt.[3]
Zarilac falu már a középkorban is létezett. 1314-ben, 1367-ben, 1434-ben és 1452-ben „Zerilch, Zerplch,” 1408-ban „Zerelch”, 1433-ban „Zerwicz”, 1464-ben „Zarlicz” alakban szerepel a korabeli írásos forrásokban. [4] Az Orbovai család birtoka volt. A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek.[5] 1698-ban „Szarilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[6] 1702-ben 14, 1730ban 19, 1760-ban 18 ház állt a településen.[5] A 18. században a horvát Hegyvidékről és az ország más részeiről érkezett horvátok telepedtek le itt, majd a 19. század folyamán németek, csehek, szlovákok és magyarok érkeztek, akik a lakosságnak mintegy negyedét tették ki.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zarilacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zarilacz” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zarilacz” néven 28 házzal, 228 katolikus vallású lakossal találjuk.[8]
A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 321 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 10%-a német, 8%-a cseh, 2-2%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 176 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban iskola, kápolna, tűzoltószerház van.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 156 | 139 | 154 | 183 | 223 | 321 | 315 | 366 | 437 | 420 | 416 | 388 | 276 | 241 | 212 | 176 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus kápolnája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6640.
- ↑ Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 754. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
- Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció) (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. (horvátul)
- Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979. (horvátul)
