Toranj (Pakrác)
| Toranj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34543 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 02″, k. h. 17° 07′ 23″45.484000°N 17.123000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 02″, k. h. 17° 07′ 23″45.484000°N 17.123000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Toranj falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 47, közúton 59 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bijela két mellékvize a Postranac és a Miletina-patakok völgye feletti magaslaton fekszik. Nyugatról Strižičevac, északról Kapetanovo Polje, Donja Obrijež és Ploštine, keletről Mali Banovac határolja.
Története
[szerkesztés]Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Ezt látszik igazolni a falutól nyugatra található, feltehetően 14. századi eredetű pravoszláv templom. Gjuro Szabo szerint a templom alatt a Bijela-patak partján várnak is kellett állnia, mely a török veszély esetén a templommal együtt menedékül is szolgált. A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első írásos említése 1698-ban „Torany” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Toran” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven összesen 47 házzal, 121 katolikus és 269 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 255, 1910-ben 685 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 45%-a szerb, 30%-a magyar, 17%-a német, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 12%-a horvát, 5%-a olasz, 4%-a magyar nemzetiségű volt. 1991. szeptember 7-én a falut elfoglaló szerb erők 12 horvát nemzetiségű lakost öltek meg. A horvátok október 9-én foglalták vissza a települést.[5] 2011-ben 75 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 255 | 427 | 470 | 639 | 698 | 685 | 699 | 723 | 598 | 561 | 527 | 434 | 348 | 292 | 86 | 75 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól mintegy egy kilométerre nyugatra magányosan áll Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.[8] A templomról a szakirodalomban előszört Gjuro Szabo írt, aki szerint az 1920-as években Toranj lakossága le akarta azt botani, hogy építőanyagát a faluban építendő új templomhoz használja fel. (A templom végül megmenekült a lebontástól.) Már ő is megállapította, hogy a templom gótikus stílusú és még a török hódítás előtt épült. Utána több történész (Ljubo Karaman, Anđela Horvat és Zorislav Horvat) is írt a templomról megemlítve, hogy gótikus épület, de írásos források hiányában építésének ideje nem ismert. Slobodan Mileusnić arra a következtetésre jutott, hogy a templom egy még régebbi épület alapjaira épült. Amikor 1986-ban megkezdődtek a konzerválási munkák az épület egy tágas dombtetőn, nehezen megközelíthető helyen, teljesen lepusztult, elhagyatott és állapotban állt. Míg a falu neve 1698-ban már felbukkan, a templomot csak a 18. században említik először. Valószínű, hogy a templomot pakráci nemesek építtették a 14. században. A török kiűzése után a templomot a betelepülő pravoszlávok vették birtokba. Első említésekor 1757-ben Szent Pantalejmonnak szentelték. A délszláv háború után környéke növényzettel volt benőve. Az újabb feltárások csak a háború után kezdődtek, ennek során az épület 1994-ben új tetőzetet kapott.
- A faluban áll az ugyancsak Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. A templomot 1931-ben építették, 1989-ben megújították. 1992-ben a délszláv háborúban aknatalálatoktól súlyos sérüléseket kapott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 681. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ Wolfline.eoldal.hu: Horvátországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia. [2018. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 4.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-417.
Források
[szerkesztés]- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
