Dobrogostya
| Dobrogostya (Dobrogošće) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 52″, k. h. 18° 04′ 12″45.331000°N 18.070000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 52″, k. h. 18° 04′ 12″45.331000°N 18.070000°E | |
 | |
Dobrogostya (horvátul: Dobrogošće) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 30, közúton 41 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén fekszik.
Története
[szerkesztés]A határában fekvő „Sječa“ – „Popina avlija“ régészeti lelőhely leletei szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezen a helyen késő bronzkori és kora vaskori erődített település maradványai kerültek elő.
A település a középkorban is létezett. 1374-ben „Dobrogostya”, 1436-ban „Dobragosth”, 1448-ban „Dobragosthya”, 1462-ben „Dobrogosthya” alakban említik. Közmenesek birtoka volt.[2]
1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben is szerepel. A középkori katolikus horvát lakosság török uralom elejéig élt a településen. Helyükre Boszniából pravoszláv szerbek települtek be.[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Dobrogozd” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] A 18. és 19. század folyamán újabb szerb családok érkeztek a településre. 1702-ben 12, 1758-ban 16 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dobrogossta” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dobrogosgye” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dobrogosgye” néven 25 házzal, 149 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 99, 1910-ben 152 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 12 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 99 | 134 | 107 | 124 | 136 | 152 | 166 | 223 | 109 | 102 | 91 | 49 | 30 | 19 | 11 | 12 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 293. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 138. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
