Brusnik (Pakrác)
| Brusnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34550 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 342 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 17° 15′ 19″45.442082°N 17.255291°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 17° 15′ 19″45.442082°N 17.255291°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brusnik falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 35, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 9 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Psunj-hegység nyugati részén, a Brusnica-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe már a római korban is lakott volt. Ennek bizonyítéka az 1913 áprilisában Stojan Dreković földjén talált, sárga homokkőből faragott, díszes, pártázatos sírkőlap, melyet ma a zágrábi régészeti múzeum őriz. A sírkövet felirata szerint a IV. Flavius Antoninianus legio katonájának, Aurelius Nasonisnak és családtagjainak állították. A legio Marcus Antonius és Septimus Severus császárok idejében állomásozott ezen a területen, tehát a 2. és 3. század fordulójáról származik. Lelőhelyét Sokač-Štimac régész a ma Selištének nevezett hellyel azonosította. A lelőhely környékén a bozóttal benőtt domboldalakon sok kötöredéket találtak. Közülük a legjelentősebb egy ugynacsak sárga homokkőből faragott oszloptalapzat, mely mellett sok faragott kőtöredéket is találtak. A leletekből a szakemberek arra következtettek, hogy itt egykor egy római villagazdaság épületei álltak.
A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide pravoszláv vlachok települtek lehet, hogy már a korábban is létezett szomszédos településekről. Nevét puszta személynévből, első lakójáról kaphatta. 1698-ban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában a szomszédos Kusonje faluban említenek egy Radovan Brusnik nevű lakost.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Brusnik” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brusznik” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brusznik” néven összesen 48 házzal, 292 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 362 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 127. dandárjának alakulatai 1991. december 24. és 29. között foglalták vissza a falut a szerbektől. A hadművelet során a Brusnik környéki harcokban 12 horvát katona esett el. Később derült ki, hogy fogságba estek, majd valamennyiüket megkínozták és kivégezték. Kivégzésük helyén emlékmű áll. 2011-ben 19 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 280 | 294 | 305 | 323 | 368 | 362 | 322 | 353 | 251 | 236 | 236 | 166 | 120 | 112 | 29 | 19 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A IV. Flavius Antoninianus legio katonájának, Aurelius Nasonisnak és családtagjainak sírkőlapja a 2. és 3. század fordulójáról. Ma a zágrábi régészeti múzeumban őrzik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 81. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
