Ugrás a tartalomhoz

Brekinszka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brekinszka (Brekinska)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállásfalu
Irányítószám33543
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség107 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 29′ 56″, k. h. 17° 03′ 50″45.499000°N 17.064000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 56″, k. h. 17° 03′ 50″45.499000°N 17.064000°E
SablonWikidataSegítség

Brekinszka (horvátul: Brekinska, 1991-ig Brekinjska) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 51, közúton 64 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, és közúton 15 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Brekinska-patak partján fekszik. Keletről Strižičevac, nyugatról Antunovac, délről Gaj, északról Govedje Polje falvak határolják.

Története

[szerkesztés]

1872. október 7-én Brekinska területén egyedülálló régészeti leletet találtak. Végh Antal földműves a Grahovište nevű dűlőben levő földjén szántott, amikor az ekéje beleakadt valamibe. A cserépedény olyan nagy és súlyos volt, hogy azt csak a közeli földeken dolgozó parasztok segítségével tudta kiemelni. Mivel az edényt nem tudták kinyitni összetörték és mintegy 50 darab, egyformára kidolgozott bronz szekercét találtak benne. A leletek mint később kiderült a vučedoli kultúra késői időszakához tartoztak. A régészek a lelet korát az i. e. 1850 körüli időre becsülték. Abban az időben ez volt az első bronzkori lelet Horvátország és Szlavónia területéről, de a 20. század elejéig is csak két ilyen lelőhely volt egész Szlavóniában. A leletek többsége Zágrábba a régészeti múzeumba került, de jutott belőle Ljubljanába, Grazba, Budapestre a Nemzeti Múzeumba, de még Párizsba is.

Brekinska területe valószínűleg már a középkorban lakott volt. Az 1334-ben „Item sancti Mychaelis de Dewecher” alakban említett devecseri Szent Mihály plébániát Josip Buturac ide helyezi.[2] Feltételezését arra alapozza, hogy a 18. században egy régi templom romjai feküdtek itt, ahol kápolnát építettek Szent Mihály tiszteletére. Ugyanezt a plébániát említik 1517-ben „Myholcz” néven, Márton nevű plébánosát pedig 1501-ben említik „Martinus plebanus de Myholcz” alakban.[2] A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak.

A török uralom után a területre a 17. század végétől folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Miután újraalakították Pozsega vármegyét területe a pakráci uradalom része lett. Több tulajdonos után 1760-tól a Jankovich család birtoka. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Brekinske” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brekinszka” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brekinszka” néven 89 házzal, 518 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A Jankovichok a 19. században a katolikus horvátok mellé a Dél-Dunántúlról jelentős számú kálvinista magyart telepítettek a faluba.

1857-ben 295, 1910-ben 561 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a magyar, 40%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 54%-a horvát, 27%-a magyar, 11%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 126 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
295 424 465 525 541 561 562 537 528 536 480 308 244 199 156 126

Nevezetességei

[szerkesztés]

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1932-ben építették, mára belül teljesen felújították. Szolgálatát a gaji plébános látja el.

Református temploma ma már nagyon rossz állapotban áll. A templom 1905-ben épült, a falu református magyar lakossága építette. A 20. század elején pasztorális ház is állt mellette. A magyar lakosság nagy részét a második világháborúban elüldözték a partizánok, az épület sokáig gazdátlanul állt. Az épület rossz állaga miatt Lipik városa nemrég pénzt különített el a tetőzet felújítására.

Gazdaság

[szerkesztés]

A település lakói főként mezőgazdaságból élnek.

Kultúra

[szerkesztés]

2013-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége szervezésében a településen megnyílt a magyar ház, mely a helyi magyar kisebbség kulturális értékeit mutatja be. A magyar ház fenntartója a lipiki magyarok egyesülete, mely 119 tagot számlál.

Egyesületek

[szerkesztés]

Brekinska önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]