Stara Lipa (Pozsega)
| Stara Lipa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 159 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 53″, k. h. 17° 36′ 47″45.348000°N 17.613000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 53″, k. h. 17° 36′ 47″45.348000°N 17.613000°E | |
 | |
Stara Lipa (1900-ig Lipa, 1910-től 1931-ig Požeška Lipa) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medencében, Jaguplije, Nova Lipa és Emovacki Lug között fekszik. A falutól 1 km-re délre folyik nyugati irányból kelet felé az Orljava, amely a vízfolyások szabályozásával és a töltés átadásával ma már új megjelenést mutat. A termékeny mezőket és réteket elhagyva, csendesen folyik Pozsega felé és tőle délre ömlik a Szávába.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. 1302-ben „Lypye”, 1310-ben „Poss. Lypia”, 1443-ban „Lipye” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] A török uralom idejében horvát katolikusok lakták, akik mellé szerbek települtek.[3] 1698-ban „Lippa” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1702-ben 6, 1760-ban 23 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lipa” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lippa” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lippa” néven 34 házzal, 159 katolikus és 62 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 226, 1910-ben 307 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a horvát, 16%-a szerb, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 16%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a települést nem érték el a harci cselekmények. A helyi védelmi erők az Ugarcitól 3 km-re létesített őrhelyeken láttak el szolgálatot. Néhányan a horvát fegyveres erőkhöz is csatlakoztak, de közülük szerencsére senki sem áldozta életét.
A háború után folytatódott a településfejlesztés. 1996-ban a falut bekapcsolták a telefonos hálózatba. Donji Emovci irányában 3 km hosszúságban aszfaltozták az utat. Új autóbuszjárat is létesült a Pozsega-Ugarci vonalon, melynek elsősorban a tanulók örültek, mivel a háború előtt még gyalog jártak az Orljaván át az 1,7 km-re fekvő Bresztovácra. Az új járattal az alsósok ma már a nova lipai négyosztályos iskolába járhatnak. Bővítették a temetőt is, ahova új ravatalozót építettek. A településnek 2001-ben 213 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 226 | 196 | 187 | 246 | 244 | 307 | 343 | 344 | 310 | 304 | 315 | 228 | 213 | 186 | 219 | 213 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt kápolnája az 1980-as években épült, búcsúünnepét május első vasárnapján tartják. Egyébként a kápolnában csak havonta egyszer mondanak misét. A Szent Anna plébániatemplom az innen 5 km-re északnyugatra fekvő Skenderovcin található, ahová a helyiek vasárnaponként eljárnak.
Oktatás
[szerkesztés]Az alsó tagozatos tanulók Nova Lipára, a felsősök Pozsegára járnak iskolába.
Sport
[szerkesztés]Az NK Lipa labdarúgóklubot 1974-ben alapították, a megyei második ligában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 382. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
