Šušnjari (Bresztovác)
Šušnjari | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Bresztovác |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34320 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 380 m |
Terület | 27,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″45.478000°N 17.539000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″45.478000°N 17.539000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Šušnjari témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Šušnjari (1910 és 1981 között Šušnjari Kamenski) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 19, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főúttól keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett Likából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Susnjari” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyari” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Susnjari” néven összesen 17 házzal, 126 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1857-ben 103, 1910-ben 171 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt. 1943. április 16-án itt dúlt a háború egyik legvéresebb horvátországi csatája a 12. számú szlavóniai partizánegység, valamint az usztasa és horvát katonai egységek között. Az öt órás harcban a partizánok súlyos vereséget mértek az usztasa erőkre, melyben 185 ellenséges katonát öltek meg és 583-at fogságba ejtettek. A partizánok vesztesége mindössze 2 halott és 7 sebesült volt. Nagy volt hadizsákmány is, a maradék horvát erők Pakrác és Pozsega irányába menekültek. Végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakosságának száma folyamatosan csökkent. 1991-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
103 | 109 | 105 | 125 | 137 | 171 | 153 | 187 | 19 | 46 | 27 | 8 | 4 | 0 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A šušnjari csatában aratott partizán győzelem emlékére 1968-ban a falu határában emlékművet avattak. A nagyméretű mozaik Edo Murčić horvát festőművész alkotása a délszláv háborúban súlyos károkat szenvedett és máig felújításra vár.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 615. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)