Novo Zvečevo
| Novo Zvečevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 445 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 40″, k. h. 17° 30′ 50″45.544400°N 17.513900°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 40″, k. h. 17° 30′ 50″45.544400°N 17.513900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Novo Zvečevo (1869-ig Zvečevo) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 26, közúton 38 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Papuk Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban „Vechevo” néven lakatlan faluként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Svechevo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zvecsevo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zvecsevo” néven összesen 2 házzal, 30 lakossal találjuk.[4] 1857-ben 416, 1910-ben 427 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a német, 26%-a horvát, 7%-a cseh, 5%-a magyar, 4-4%-a szlovén és szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. A német lakosság menekülésre kényszerült, helyükre a háború után főként szerbek települtek. 1991-ben lakosságának 37%-a horvát, 36%-a szerb, 20%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 17-én foglalták vissza. 2011-ben 30 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 416 | 383 | 284 | 344 | 406 | 427 | 595 | 482 | 85 | 136 | 109 | 80 | 54 | 113 | 27 | 30 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Končarevo üdülőhely Zvečevóban 1981-ben épült. Ez egy 300 férőhelyes B kategóriájú objektum volt, konferenciateremmel, bowlingpályával és egyéb kapcsolódó szállodai létesítményekkel. 1990-ig vonzó turisztikai célpont volt, ahova számos szervezett csoport érkezett pihenésre, sportra, rekreációra, szakmai rendezvényekre és kirándulásokra. Az üdülőhely a Kamensko-Zvečevo emlékterület részeként épült, amely Bučko Kamenskogtól Zvečevon át, Voćinig terjedt. Szlavóniának ezen a részén 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak, ahol több ellenséges támaszpont felszámolása után egységes, partizánok által ellenőrzött terület jött létre. 1943 decemberében itt tartották a szlavóniai pártszervezet első konferenciáját, a környező hegyvidéki területeken pedig több baloldali szervezet vezetősége működött. Az épületegyüttes a délszláv háború idején semmisült meg, ma csak a romjai láthatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 491. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 766. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 70. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
