Nagybodolya
| Nagybodolya (Podolje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Darázs |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31303 Popovac |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′, k. h. 18° 44′45.816667°N 18.733333°EKoordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 18° 44′45.816667°N 18.733333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagybodolya (horvátul Podolje, németül Potle) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Pélmonostortól 11 km-re északkeletre, a Karasica-patak jobb partján és a Báni-hegység északi lejtőin fekszik. Közigazgatásilag Darázshoz tartozik.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település. Nevét 1296-ban Budula néven említette először oklevél.
1308-ban Budula, 1330-ban Bodylia, Bodyla' néven írták.
1296 előtt (Véki) Pál fiaié Jánosé és Pálé volt, de mivel azok a böszörmény Mizse nádor testvérével Ayzával cimboráltak, hűtlenségük miatt III. Endre király elvette tőlük, és Andronicus veszprémi prépostnak adta.
1308-ban (a Vékiek unokatestvére) Tardi Miklós vejének, Vasszegi Domokosnak adta át a birtokot, ezt a király is megerősítette.
1323-ban a településről ekkor már Bodolyaiként nevezett Miklós Valkó vármegyei Tard birtokát átadta Agatha nevű lányának Tardi Lászlónénak és Margareta nevű unokájának Vasszegi Domokos lányának.
1330-ban a birtokon ismét Véki Pál és János fiai osztoztak meg a birtokon.
Ezután eleinte a Bodolaiaké volt, akik 1392-ben hetivásárjogot szereztek számára, később Bodolai Péter hűtlensége következtében (1422-ben zálog, 1424-ben pedig királyi adomány címén) a Marótiak birtoka lett, akik valpói uradalmukhoz csatolták. Ekkor már biztosan mezőváros, hiszen birtoklásával országos vásárok, kastélyok és erősségek jártak. 1481-ben a Marótiaknak kihaltával Mátyás király unokatestvéreinek, vingárti Geréb Péternek és Mátyásnak adományozta. 1494-ben még a Gerébek birtoka volt.[2]
1526-ban a közelgő háborús veszély hatására elnéptelenedett, majd újratelepült. 1543-ban a Mohácsi szandzsákon belül a Baranyavári náhije része lett. Az 1591-es török adókönyvben a falu „Bodoja” néven 10 adózóval szerepel, a nevek alapján tiszta magyar lakossággal.[3]
A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után a bellyei uradalom része lett, melyet hadi érdemeiért királyi adományként Savoyai Jenő herceg kapott meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának, Mária Krisztina ausztriai főhercegnőnek és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.
1857-ben 735, az 1910-es népszámláláskor 1315 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Nevét a délszláv hatóságok Bodolyáról Podoljéra szlávosították. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A második világháború óta a fiatalok elvándorlása miatt egyre inkább elnéptelenedett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 63%-a magyar, 23%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 140 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a szőlőtermesztés képezi a megélhetés alapját.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 735 | 999 | 976 | 1.243 | 1.315 | 1.315 | 1.133 | 1.043 | 841 | 785 | 666 | 487 | 363 | 282 | 168 | 140 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Egykor a Bodolya melletti Páli felett a hegyen emelkedett Vasszegvára, melynek 1330-ban már csak a helye állt.
Bodolya, és talán e vár is azonos lehetett az 1248-ban említett Csabavárával, melyet uradalmával Csaba utódai, a Bodolyai, Tardi, Véki és Csúzai családok bírtak.
A vár lerombolása valószínűleg III. András korára tehető, aki a hűtlen, böszörmény Mizse nádor testvérével szövetkező Vékiek uradalmát elkobozta és az 1298 évi törvény 10. pontja értelmében a környéket károsító várak lerombolását rendelte el. (Kovachich: Sylloge decretorum I. 31)
1308-ban Bodolyai Miklós veje Vasszegi Domokos királyi apród kapta meg az uradalmat, és 1312-ben ő íratta át a Csabaváráról szóló, 1321-ben az 1308. évi adományt tárgyaló oklevelet, és 1324-ben már néhaiként szerepelt, mint Csabagáta egykori tulajdonosa.
Várkastélyát 1421-től említik. 1465-ben Vasvárnak nevezik, valószínű elődje a 13. században elpusztult Vasszegvára volt. Mára nyoma sem maradt.
Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma [6] a Báni-hegység északnyugati lejtőjén áll. A templom homlokzata nyugatra néz. A templomon látható, hogy többször javították és bővítették.
Oktatás
[szerkesztés]Tanulói Darázsra járnak iskolába.
Sport
[szerkesztés]Az NK Bratstvo Podolje labdarúgóklub a 20. században működött.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1667.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Baranyavármegye
- Darázs község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
