Brogyance
| Brogyance (Brođanci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bizovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31223 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 454 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′, k. h. 18° 27′45.550000°N 18.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 18° 27′45.550000°N 18.450000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brogyance témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brogyance (horvátul: Brođanci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 17, közúton 23 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főúttól délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A Vinogradi (Franjin bostan) nevű őskori lelőhely[2] leleteinek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A lelőhely a falutól délre fekvő Vinogradi dűlőben található azon a helyen, melyet a nép már évtizedek óta „Franjin bostannak”, azaz Ferenc kertjének nevez. Erről, a ma részben szántó-, részben legelőterületről a helyi iskolásgyermekek szoktak a történelemórákra cseréptöredékeket hozni. A töredékeket múzeumi vizsgálatuk során a korai újkőkorszakhoz tartozó Starčevo és a középső újkőkorszakhoz tartózó Sopot kultúra emlékeivel azonosították.
Brogyance települést a szakemberek egyöntetűen középkori eredetűnek tartják, de a középkori településnevekkel máig nem sikerült egyértelműen azonosítani. Engel Pál a Drávántúl középkori topográfiájáról szóló tanulmányában feltűnőnek tartja, hogy Brogyancénak látszólag nincs középkori előzménye, „Vyfalw”, „Hathanch” és „Babareue” falvaknak viszont nincs megfelelője a török defterben. Mivel a Brogyance név a szláv „brod” főnévből származik, mely révet jelöl, valamint a korabeli leírások alapján végül arra a következtetésre jut, hogy az a középkori Babarévének felel meg.[3] A magyar rév és a szláv brod is arra utal, hogy ezen a folyóágakkal szabdalt területen egykor gázlókon lehetett átkelni.
Bizovac község hivatalos oldalán a falu történeténél az 1392-ben a kosvári uradalom tartozékai között szereplő „Keresteleke” vagy „Kiresteleke” nevű birtokkal azonosítják, amely később 1506-ban és 1507-ben „Krysewcz” néven a szombathelyi kastély tartozékai között szerepel. Hivatkoznak még arra, hogy 1745-ben „Brogianc” települést Križevci, Biljanci és Habjanovci mellett említik.[4]
A falu a török elleni felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírás még nem említi. 1702-ben „pagus Brodianzy” formában írják. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa.
Az első katonai felmérés térképén „Brochaincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brogyancze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brogyancze” néven 162 házzal, 1026 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A falu első iskoláját 1851-ben építették.
1857-ben 1098, 1910-ben 1376 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. 1909-ben felépítették az első vízimalmot, mely elektromos energiát is termelt, ellátva a falu egy részét árammal. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1934-ben megalakult a Seljačka sloga egyesület helyi csoportja. 1947-ben a mezőgazdaság fejlesztésére megalakult a „Bolja budučnost” mezőgazdasági munkás egyesület, de 5 év működés után megszüntették. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 547 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.098 | 1.248 | 1.100 | 1.178 | 1.281 | 1.376 | 1.346 | 1.429 | 1.372 | 1.289 | 1.163 | 900 | 784 | 668 | 633 | 547 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[9] 1798-ban épült késő barokk stílusban. A plébániához Čepinski Martinci, Habjanovci és Novaki Bizovački katolikus hívei tartoznak. A stílusjegyek szerint a késő barokk és a klasszicista stílusjegyek keverékével rendelkező egyhajós épület, amely lekerekített, és a hajónál valamivel keskenyebb szentéllyel rendelkezik. A sekrestye a szentély keleti oldalához csatlakozik. A nyugati főhomlokzat központi tengelyében kétszintes harangtorony található. A kis méretei, valamint a homlokzat és a belső tér szerénysége ellenére a plébániatemplom az egyik legértékesebb késő barokk-klasszicista szakrális épület a valpói régióban.
Kultúra
[szerkesztés]KUD Brođanci kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Gaj Brođanci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1932-ben alapították.
- SK Omladinac Brođanci asztaliteniszklub.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Brođanci önkéntes tűzoltó egyesület.
- Brođanačka udruga mladih ifjúsági egyesület
- LD „Sokol” Brođanci vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3498.
- ↑ „Amikor 1312-ben és 1319-ben a johanniták mestere nyugat felől elhatároltatta krassói uradalmát a Kórógyiak birtokaitól (a későbbi Szombathelytől), a határ délen, a Kas-tónál kezdődött és mielőtt a Verőfénybe vezető utat elérte volna, elhaladt a Kórógyiak Babaréve faluja mellett. Babaréve ezek szerint a keresztúri uradalom ama részén feküdt, amely közel esett a Krassó és Szombathely közötti határhoz. Mivel kétségkívül a környék egyik legrégibb és legjelentősebb települése volt, valóban azonosítható, mint sejtettük, a mai Brodjancival.”
- ↑ „U srednjem vijeku tu je bio possesio (posjed) Keresteleke ili Kiresteleke iz 1392. godine, koji je pripadao gradu Koški, a od 1506. i 1507. godine kaštelu Subotici kao Krysewcz. Na starim kartama naselja iz turskog doba 1680. Slavonije i Srijema iz 1745. godine upisano je naselje Brogianc uz sela Križevci, Biljanci i Habjanovci.”
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...81. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1691.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Bizovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2020. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
