Vukojevci
| Vukojevci | |
.jpg) | |
| Utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Nekcse |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 713 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 136 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 47″, k. h. 18° 09′ 05″45.479700°N 18.151400°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 47″, k. h. 18° 09′ 05″45.479700°N 18.151400°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vukojevci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vukojevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 41, közúton 46 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtői és a Szlavóniai-síkság találkozásánál, a Diakovárról Nekcsére menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1407-ben említik először „Wkoyovch” néven Nekcse várának tartozékaként[2] abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a nekcsei uradalmat Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak adományozta. 1491-ben Corvin János, majd 1504-ben az Újlakiak lettek az urai. A török 1532-ben szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején a nekcsei náhije részekét jobbágyok lakták, lakóinak lelki szolgálatát a nekcsei ferences atyák látták el.
A török uralom előli felszabadítás után kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. A nekcsei uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1730-ban Dumbovics főesperes látogatást tett a településen. Az erről írt jelentésében azt írja, hogy a faluban 38 katolikus ház áll és van egy fatemploma fa toronnyal, benne haranggal. A templom oltárán feszület és négy gyertyatartó található. A templom feletti torony hat és fél méter magas. A tornyot deszkákkal fedték be, melyet kupola zár. Feketére van befestve. A temető akkoriban a falun kívül volt, deszkakerítéssel volt elkerítve. Ide temetkeztek a szomszédos Kršinac és Stipanovac hívei is. Istentisztelet csak minden második vasárnap és jeles ünnepeken volt benne. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa.
Vrhovac zágrábi püspök rendelkezésére 1789-ben Pogorácson plébániát alapítottak, melyet 1808-ig a nekcsei ferencesek irányítottak és amelynek Vukovejci a filiája lett. 1820-ban a régi fatemplomot lebontva felépítették a ma is álló templomot. Az új templomot az akkori kegyúr, Pejácsevich Ferdinánd iránti tiszteletről Szent Ferdinánd tiszteletére szentelték fel. 1846-ig tartozott a pogorácsi plébániához, amikor a nekcsei Szent Antal plébániához csatolták. Ez alkalommal Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték újra.
Az első katonai felmérés térképén „Vukojevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukojevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vukojevcze” néven 102 házzal, 629 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 560, 1910-ben 815 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 2-2%-a magyar és szlovák, 1%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt.
2011-ben 914 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 560 | 640 | 582 | 636 | 760 | 815 | 773 | 848 | 846 | 921 | 1.037 | 972 | 953 | 983 | 997 | 914 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették a korábbi fatemplom helyett. Egyhajós épület félköríves apszissal és a homlokzat elé épített harangtoronnyal, mely piramis alakú toronysisakban végződik. A templomba a torony aljában kialakított előcsarnokon át lehet bejutni. A templomnak három oltára van. A főoltár Szent Ferenc, mellékoltárok Szent Antal apát és Szent Ferdinánd király tiszteletére vannak szentelve. A markovaci Szent Márk plébánia filiája. Búcsúját szeptember 17-én ünnepli.
- A templom mellett a falu határában, a falun kívül található egy kápolna, amelyet Szent Illés prófétának szenteltek. A mellette álló keresztet 1861-ben állították fel, míg magát a kápolnát 1919-ben építették.
- A falu néprajzi gyűjteményét egy 1930-ban épített házban helyezték el. Az itt látható hagyományos használati tárgyak az 1960-as évekig voltak használatban. A gyűjtemény alapját a falusi háztartásban a szövetgyártáshoz használt szerszámok és kiegészítők képezik. Két szövőszék is látható itt a rajtuk készített ruhaneműkkel, ponyvákkal, takarókkal, terítőkkel, szalvétákkal és sálakkal. Az egyéb tárgyak közé tartoznak a ház korabeli leltára és az élelmiszerkészítéshez szükséges eszközök.
Kultúra
[szerkesztés]HKD Vukojevci horvát kulturális egyesület.
A „Vukojevački starcevi”[7] (vukojevci vének) egy a Vukojevci község farsangi felvonulásaihoz kötődő népszokás. Az öregek, maszkos, nőtlen férfiak, zajosan járkálnak a faluban, vicceket és trágár játékokat adnak elő. Férfi fehér ruhát, fekete plüssmellényt viselnek, amely fölé egy háromszögbe összehajtogatott, hímzett kendőt helyeznek. A kendőt a csípő bal és jobb oldalán rögzítik, a bakancsszerű cipőt és a kiegészítőként kamáslit viselnek, bőrövük pedig öt-hét, különböző méretű csengővel, valamint egy ruhával van körülkötve. Az idősebbek hárs- vagy mogyorófabotot, lijeskát hordanak. Kúp alakú maszkjuk elfedi a fejet és a nyakat, elöl pedig egy sokszínű krepp-papírból készült virágokkal keretezett maszkot viselnek, míg a teteje papírcakkos vágott csíkokkal, szalagokkal van feldíszítve. A farsangi szokás 1998-ban újult meg, amikor a HKD Vukojevcit pontosan azért hozták létre, hogy megőrizzék ezt a farsangi szokást.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban négyosztályos alsó tagozatos elemi iskola működik, mely nekcsei Dora Pejačević általános iskola területi iskolája.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Omladinac” Vukojevci labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel. Érdekesség, hogy a klubot régi barátság fűzi a Tolna vármegyei Nagydorog település csapatához.
Egyesületek
[szerkesztés]- A helyi önkéntes tűzoltó egyesületet 1935-ben alapították.
- „Dorat” Vukojevci lótenyésztő egyesület.
- A honvédő háború horvát veteránjainak helyi egyesülete.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...747. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7245.
Források
[szerkesztés]- A város honlapja (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Nasice.com – Nekcse város információs portálja (horvátul)
