Rakitovica
| Rakitovica | |
 | |
| Rakitovica központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Alsómiholjác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31543 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 718 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 95 m |
| Terület | 13,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 58″, k. h. 18° 11′ 30″45.716111°N 18.191667°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 58″, k. h. 18° 11′ 30″45.716111°N 18.191667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rakitovica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rakitovica falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 41, közúton 49 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasicától északra, az Alsómiholjácról Nekcsére menő úttól keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A falutól nyugatra, egy északkelet-délnyugati irányú enyhe magaslaton, a „Kraka” nevű lelőhelyen[2] a késő bronzkorhoz tartozó településmaradványokat, főként kerámiatöredékeket és használati tárgyakat találtak. A leletek az i. e. 1300-tól az i. e. 800-ig terjedő időszakból származtak.
A község turisztikai irodájának honlapja szerint a települést már a 14. században említik. A szóbeli hagyomány szerint a régi falu a Karasica mentén feküdt a ma Staro Selonak nevezett helyen. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide és a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt és a család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Rakitovicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rakitovicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rakitovicza” néven 112 házzal, 643 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 622, 1910-ben 959 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 14%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 868 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 622 | 652 | 649 | 714 | 825 | 959 | 912 | 976 | 1.100 | 1.121 | 1.148 | 1.033 | 986 | 945 | 925 | 868 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik, valamint a közeli városban dolgozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma az alsómiholjáci Szent Mihály plébánia filiája. A templomot 1798-ban építették, története során többször megújították.
- Érdekesség, hogy a falu északi részén, az Alsómiholjác felé vezető út mentén régen állt egy tölgyfa, melyet a régiek „Vilovski rast” (tündértölgy) néven emlegettek. A fának messze földön híre volt, mivel varázserőt tulajdonítottak neki. A nép hite szerint azért volt nagy a varázsereje, mert Arsanja hegyétől a Papukig az összes tündér és boszorkány gyülekezőhelye volt. Az emberek hitték, hogy aki a fát megközelíti, annak nagy kára lesz belőle.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD „Josip Čoklić” Rakitovica kulturális és művészeti egyesületet 1929-ben alapították. Egyik alapítójának a nevét viseli.
- A „Zlatna berba” folklórfesztivál megrendezésére minden év szeptember végén kerül sor. Az esemény a résztvevők népviseletekben való felvonulásával kezdődik. Bemutatják hagyományos ételeiket, süteményeiket és kézműves munkáikat.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK „Sokol” Rakitovica labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Rakitovica önkéntes tűzoltó egyesület.
- „Petel” Rakitovica ifjúsági egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6637.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...548. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Alsómiholjác város honlapja (horvátul)
- Alsómiholjác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A község régészeti emlékei (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
